A mai világban a Jurka László olyan témává vált, amely minden korosztály számára nagyon fontos és érdekes. Jelenleg a Jurka László állandó viták és elmélkedések forrása, mivel hatása a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Jurka László továbbra is releváns téma a mai társadalomban. A történelem során a Jurka László ellentmondó véleményeket generált, és számos tanulmány és vizsgálat tárgya volt, hogy megértsék jelentését és manipulációját. Éppen ezért ebben a cikkben részletesen és körültekintően tárjuk fel a Jurka László jelenségét, elemezzük jelentőségét és a modern élet különböző területeire gyakorolt hatásait.
Jurka László | |
Született | 1930. május 15.[1][2] Szentes[1][2] |
Elhunyt | 1993. október 28. (63 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1964) |
Kitüntetései | Jászai Mari-díj (1975) |
Jurka László (Szentes, 1930. május 15. – Budapest, 1993. október 28.) Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, színigazgató.
Eredetileg festőművésznek készült. 1964-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát. Pályáját a Miskolci Nemzeti Színháznál kezdte, ahol 1977-ig volt tag. Vendégként rendezett a Radnóti Irodalmi Színpadon is. 1977 és 1980 között a Békés Megyei Jókai Színház igazgatója volt. 1980-tól a Pannónia Filmstúdió munkatársa volt.
Munkássága során az amatőr mozgalmat, és a munkásszínjátszást támogatta.