Ma a Margitta Gábor számos területen érdekes és vita tárgya. A politikától a populáris kultúráig a Margitta Gábor minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Hatása és jelentősége túlmutat a határokon, és a vita és az elmélkedés találkozási pontjává vált. Ebben a cikkben a Margitta Gábor különböző aspektusait fogjuk feltárni, elemezve a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását és a jövőre vetítését. Az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig egy mély elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Margitta Gábor jelentőségét jelenlegi valóságunkban.
Margitta Gábor | |
Született | 1929. március 21.[1] Buenos Aires |
Elhunyt | 1976. február 28. (46 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színházi rendező |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1964) |
Sírhelye | Farkasréti temető (611-158. templomi fülke)[3][4] |
Margitta Gábor (Buenos Aires, 1929. március 21. – Budapest, 1976. február 28.) rendező, színházi szakember.
Mérnöknek tanult. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát ösztöndíjasként végezte el 1964-ben. A Győri Kisfaludi Színházban, majd a kecskeméti Katona József Színházban rendezett. 1965-től a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat igazgatója volt.
Sírja a Farkasréti temetőben található (611-158).[5]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 12.