A mai világban a James Hilton sokak érdeklődésére számot tartó téma lett. Akár történelmi jelentőségének, akár a mai társadalomra gyakorolt hatásának, akár egyszerűen a különböző csoportok körében való népszerűségének köszönhetően, a James Hilton minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a James Hilton számos aspektusát, és megvitatjuk fontosságát a jelenlegi kontextusban. Az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig, beleértve a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását, egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük a James Hilton jelentőségét napjainkban.
James Hilton | |
Született | 1900. szeptember 9.[1][2][3][4][5] Lancashire |
Elhunyt | 1954. december 20. (54 évesen)[1][2][3][6][4] Long Beach[7] |
Állampolgársága | brit |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Christ's College |
Kitüntetései |
|
Halál oka |
|
Írói pályafutása | |
Jellemző műfajok | fantasy |
Fontosabb művei |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz James Hilton témájú médiaállományokat. | |
James Hilton (Leigh, Lancashire, Anglia, 1900. szeptember 9. – Long Beach, Kalifornia, 1954. december 20.) Oscar-díjas angol író.
Cambridge-ben végezte iskoláit, korán írni kezdett, első regénye húszéves korában jelent meg. Évekig újságoknál dolgozott Írországban és Angliában, 1935-ben Amerikába költözött.
Világhírű, magyarul is megjelent regényét, az Isten vele, tanár úr! címűt állítólag négy nap alatt írta.
A Kék Hold völgye című művét – eredeti címe: Lost Horizon – legjobb munkájának tartják, a Hawthornden-díjat is megkapta érte. 1937-ben vitték filmre (A Kék Hold völgye), Frank Capra rendezésében. Magyarul ez a regény Déry Tibor fordításában jelent meg, először 1936-ban, majd 1957-ben.
1954-ben bekövetkezett haláláig számos bestsellert írt, többségükben realizmusra törekvő szentimentális regényeket.