Jakabffy Elemér

Jakabffy Elemér
Muhi Sándor rajza
Született	1881. május 17. Lugos
Elhunyt	1963. május 19. (82 évesen) Szatmárnémeti
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus, országgyűlési képviselő, jogász, publicista
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.) romániai országgyűlési képviselő (1928–1938)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabffy Elemér témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Jakabffy Elemér (Lugos, 1881. május 17. – Szatmárnémeti, 1963. május 19.) magyarországi, majd 1920 után romániai magyar politikus, jogász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1938). Legismertebb írói álneve Hagepian volt, utalásul arra az örmény nemesi családra, amelyből származott.^[1] .

Az erdélyi örmény nemesi Jakabfi (Hágopsáján) család leszármazottja. ^[2] A család 1760-ban kapott nemesi címet. 1903-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett államtudományi, majd 1905-ben jogtudományi doktori oklevelet. Ügyvédi vizsgáját 1908-ban tette le, ezt követően nyitotta meg 1919-ig működő ügyvédi irodáját Lugoson.

1910 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt színeiben a németboksáni választókerület országgyűlési képviselője volt.

Erdély 1920. évi Romániához való csatolását követően szülőföldjén maradt, ahol élénk politikai, publicisztikai és lapszerkesztői tevékenységet fejtett ki. 1922-től 1938-ig az Országos Magyar Párt (OMP) alelnöke, 1928-tól a bukaresti országgyűlés Bihar, majd 1931-től Szatmár megyei képviselője volt. II. Károly diktatórikus uralmának bevezetésekor és az OMP betiltásakor, 1938-ban megtagadta a belépést a Romániai Magyar Népközösségbe (RMN) és visszavonult a politikai élettől. 1943-tól korábbi döntése dacára tevékenyen részt vett az RMN munkájában. 1944 augusztusában Bukarestbe internálták mint „nemzetiségi túszt”, fogvatartásával a román kormány az Észak-Erdélyben rekedt Emil Hațieganu biztonságát kívánta kikényszeríteni.

Végül Jakabffy csak nyolc hónap elteltével, 1945 áprilisában szabadult ki, kényszerlakhelyéül a hatóságok Hátszeget jelölték ki. 1945-ben a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete hívta tagjai sorába, de megrendült egészségi állapotára hivatkozva a felkérést visszautasította. Hátszeget 1954-ben hagyhatta el, ezt követően Szatmárnémetiben telepedett le, s hátra lévő éveit itt élte le visszavonultságban.

Az 1910-es évek végétől kifejtett közírói tevékenysége az erdélyi nemzetiségi viszonyokra és népesedéstörténetre, majd 1920 után az erdélyi magyarság kisebbségi, demográfiai, politikai és társadalmi helyzetére irányult. Politikusként is a romániai magyarság jogaiért és helyzetük javításáért harcolt, 1925 és 1935 közötti diplomáciai útjain több ízben képviselte az erdélyi magyarságot a Népszövetség Genfben megrendezett kisebbségügyi kongresszusain.

1922-től 1942-ig a Magyar Kisebbség című folyóirat alapító szerkesztőjeként tevékenykedett, emellett 1923-tól a kisebbségpolitikai szemle román (Glasul Minorităților), 1926-tól német (Die Stimme der Minderheiten) és francia (La Voix des Minorités) nyelvű változatait is szerkesztette. Behatóan foglalkozott a Bánság, azon belül főként Krassó-Szörény megye történetével.

1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották, amelytől az 1960-os akadémiai tagrevízió során indoklás vagy magyarázat nélkül megfosztották.^[3] 2023-ban egy szatmárnémeti konferencia résztvevői, Bodó Barna kezdeményezésére, levelet írtak az MTA elnökének, kérve Jakabffy Elemér akadémiai tagságának visszaállítását. A levélre azt a választ kapták, hogy az MTA elnökségének 39/1989-es belső határozatával „érvénytelenítette az egyes tiszteleti tagok kizárására vonatkozó korábbi határozatokat, köztük Jakabffy Elemér akadémiai tagságának meg nem erősítését is.” A határozat belső volta miatt nem vált közismerté a határozat, hogy Jakabffy Elemér visszanyerte akadémiai tagságát már 1989-ben.^[4]

• A románok hazánkban és a Román Királyságban. Budapest, 1918
• Régi krassóiak. Lugos, 1919
• Naplóm az 1918. évi forradalom eseményeiről. Lugos, 1920
• Erdély statisztikája. Lugos, 1923
• Adatok a magyarországi románság történetéhez. Lugos, 1927
• A bánsági magyarság húsz éve Romániában. Budapest, 1939
• Krassó-Szörény vármegye története, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre. Lugos, 1940
• Kisebbségi sorskérdések (vál.: Balázs Sándor) Kolozsvár, 2005

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 791–792. o.  
• Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 147. o. ISBN 963-9257-02-8  
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 524. o. ISBN 963-547-414-8  
• Jakabffy életrajza a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány honlapján

• Évfordulós tanácskozások. 2006; szerk. Muzsnay Árpád; EMKE Partiumi Alelnöksége–Szatmárnémeti Kölcsey Kör, Satu Mare, 2007
• Balázs Sándor: Jakabffy Elemér és a Magyar Kisebbség; Kriterion, Kolozsvár, 2012 (Kriterion közelképek)
• Csapody Miklós: Politika és történetírás. Jakabffy és Mikó. Eszmetörténeti tanulmányok; Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2012

A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabffy Elemér témájú médiaállományokat.

• A kisebbségi kérdés irodalma (1918-1944)
• A nemzetiségi kérdés irodalma Erdélyben (1945-1994)
• Közgazdasági szakirodalom Erdélyben
• Lugos magyar irodalmi élete
• Jogi szakirodalom Erdélyben