Ivan Supek

Ebben a cikkben a Ivan Supek lenyűgöző világát fedezzük fel. A Ivan Supek eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig számos kutató és rajongó érdeklődése volt. Az évek során a Ivan Supek fejlődött, és alkalmazkodott a kulturális, technológiai és politikai változásokhoz, kitörölhetetlen nyomot hagyva a történelemben. Ebben a cikkben a Ivan Supek legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, teljes és részletes látásmódot kínálva az olvasóknak, hogy jobban megértsék annak fontosságát és relevanciáját a mai világban.

Ivan Supek
Született1915. április 8.[1][2][3]
Zágráb
Elhunyt2007. március 5. (91 évesen)[4][1][2][3]
Zágráb
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái
Ivan Supek aláírása
Ivan Supek aláírása

Ivan Supek (Zágráb, 1915. április 8. – Zágráb, 2007. március 5.),[5] horvát fizikus, filozófus, író, egyetemi tanár, akadémikus, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke.

Élete

Ivan Supek Zágrábban született, apja Rudolf Supek, anyja Marija Šips volt.[6] Az 1934-es érettségi után beiratkozott a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karára, matematika, fizika és filozófia szakra, majd Bécsben, Párizsban, Zürichben és Lipcsében folytatta tanulmányait. 1940-ben Lipcsében doktorált fizikából és filozófiából.[5] Tanára Werner Heisenberg, a kvantummechanika egyik megalapítója volt, akivel 1943-ig dolgozott együtt.[5] Később a fémek alacsony hőmérsékleten való viselkedését kutatta. Tudományos ismertségét azzal szerezte, hogy megalkotta az anyagok elektromos vezető képességének differenciálegyenletét ezeken a hőmérsékleteken.

1941-ben letartóztatta a Gestapo, de Heisenberg azzal mentette meg, hogy asszisztensre van szüksége, aki nélkül nem tud további kutatásokat folytatni.[5][6] Következetes antifasisztaként csatlakozott a kommunista mozgalomhoz, és 1943 augusztusában Horvátországba ment, ahol a Horvát Antifasiszta Nemzeti Felszabadítási Tanács (ZAVNOH) oktatási osztályán dolgozott.[5] 1944-ben Topuskoban, a Kulturális Dolgozók Kongresszusán nevezetes beszédet mondott a tudományról, amelyben nyilvános felhívást intézett az atomfegyverek alkalmazása ellen.[7] Ezután szakított a Párttal.

1946-ban az elméleti fizika professzora lett a Zágrábi Egyetemen, ahol egy diákcsoportot vezetett, akik a zágrábi fizikát európai szintre emelték. 1948-ban a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja lett. 1950-től vezette a Ruđer Bošković Intézetet, melynek ő lett az első igazgatója.[8][5] 1958-ban kizárták az Intézetből, mert ellenezte a Jugoszláv Szövetségi Nukleáris Energia Bizottság atombomba építésére vonatkozó terveit.[6]

A Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia tanszékeként 1960-ban megalapította a a Béke- és Filozófiatudományi Intézetet.[6] Az intézet volt a székhelye az atomfegyverek elleni világszervezet, a Pugwash jugoszláv konferenciájának, amelynek alapítói közé tartozott, valamint a World Without Bombs szervezetnek, amelynek társalapítója és elnöke is volt. 1961-ben rendes tagja lett a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia akkori Matematikai, Fizikai és Műszaki Tudományok Osztályának, jelenleg a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Matematikai, Fizikai és Kémiai Tudományok Tanszékének.[5] 1966-ban kezdeményezője volt az Encyclopedia moderna kiadásának, 1969-ben pedig a Zágrábi Egyetem rektora lett.[6] 1970-ben kezdeményezte a Dubrovniki Egyetemközi Központ (IUC) létrehozását.[5] 1971 tavaszán felkerült a horvát nemkívánatos közéleti személyiségek listájára, majd a karađorđevói konferencia után, amikor nem fogadta el a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának következtetéseit 18 évre kizárták a közéletből.[5]

1976-ban Ava és Linus Pauling, Philip Noel-Baker, Sophia Wadai és Aurelio Peccei mellett aláírta a Dubrovnik-Philadelphia Nyilatkozatot. A globalizáció folyamatának kritikusa és a társadalmi egyenlőség gondolatának szószólója volt. Míg hazájában hallgatásra volt ítélve, a világ számos egyetemén (amerikai, brit, német és francia) tartott előadásokat. 1991 és 1997 között a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke volt.[5] Hosszú betegség után 2007. március 5-én halt meg zágrábi lakásában.

Írói munkássága

Supek számos filozófiai, politikai és tudományos-fantasztikus témájú regény és színdarab szerzője. „Proces stoljeća” (Az évszázad tárgyalása) című regénye a híres amerikai fizikus, Robert Oppenheimer elleni per története.[6] Munkáinak listája megtalálható a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia honlapján.

Főbb művei

Drámák

  • Pusta, zatrovana zemlja: dráma két felvonásban (1945)
  • U kasarni: dráma két felvonásban (1963)
  • Mirakul (1971)
  • Biskup i ban
  • Na atomskom otoku
  • Piramida

Komédiák

  • Lutrija Imperatora Augustusa: komédia három felvonásban (1962)
  • Gabrijel: komédia két felvonásban (1962)
  • Vrag je tiho naglas : komédia öt felvonásban prológussal és epilógussal (1968)
  • Tais: játék négy felvonásban (1945)

Regények

  • Dvoje između ratnih linija (1959)
  • Proces stoljeća (1963, 2003)
  • U prvom licu (1965)
  • Heretik (1968, 1974, 1996)
  • Spoznaja (1971)
  • Extraordinarius (1974, 1996)
  • Krunski svjedok protiv Hebranga (1983, 1999, 2002)
  • Otkriće u izgubljenom vremenu (1987, 2000, 2002)
  • Epr – efekt (1995)
  • Hrvatska tetralogija (1995)
  • Haaški protokoli (2005)

Önéletrajzok

  • Krivovjernik na ljevici (Bristol, 1980, Zagreb, 1992)
  • Tragom duha kroz divljinu (2006)

Könyvek, tanulmányok

  • Svijet atoma (1941)
  • Od antičke filozofije do moderne nauke o atomima (1946)
  • Teorijska fizika i struktura materije (1949, 1951, 1960, 1974, 1988, 1992)
  • Nauka, filozofija, umjetnost (1964)
  • Moderna fizika i struktura materije (1965)
  • Nova fizika (1965)
  • Posljednja revolucija (1965)
  • Sve počinje iznova (1970)
  • Opstati usprkos (1971)
  • Teorija spoznaje (1974)
  • Kvantna teorija: fizika i filozofija (1976)
  • Povijest fizike (1980, 1990, 2004)
  • Znanost i etika (1985, 1996)
  • Heisenbergov obrat u shvaćanju svijeta (1986)
  • Ruđer Bošković: vizionar u prijelomima filozofije, znanosti i društva (1989, 2005)
  • Buna Janusa Pannoniusa (1992)
  • Počela fizike: uvod u teorijsku fiziku (1994)
  • Amalgami (1998)
  • Na prekretnici milenija (2001)

Szöveggyűjtemények

  • Superbomba i kriza savjesti (1962)
  • Filozofija, znanost, humanizam (1979, 1991, 1995)
  • Povijesne meditacije (1996)
  • Promašaji i nade (1997)
  • Religija i filozofija (2003)
  • Refleksije o znanosti i politici (2005)

Emlékezete

Zágrábban gimnázium viseli a nevét és minden évben március 5-től április végéig Ivan Supek Napokat tartanak.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven). Croatian Biographical Lexicon , 1983
  3. ↑ a b Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia . Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  4. ↑ http://www.iuc.hr/news-item.php?id=30
  5. ↑ a b c d e f g h i j Hrvatska enciklopedija
  6. ↑ a b c d e f HAZU
  7. ↑ Marotti 70. o.
  8. ↑ Marotti 71. o.

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ivan Supek című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.