Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ilka utca hatását a kortárs társadalomra. A Ilka utca számos tanulmány és vita tárgya volt, amelyek ellentmondó véleményeket és szenvedélyes vitákat szültek. Megalakulása óta a Ilka utca felkeltette a kutatók, akadémikusok és szakemberek figyelmét különböző területekről, és egyetemes érdeklődésre számot tartó témává vált. Annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük hatását, megvizsgáljuk eredetét, fejlődését és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Hasonlóképpen elemezzük a társadalomnak a Ilka utca-gyel kapcsolatos felfogását és attitűdjét, valamint annak kulturális, gazdasági és politikai szférára gyakorolt hatását. Ezzel a kimerítő elemzéssel arra a témára kívánunk fényt deríteni, amely ma is elemzés és elmélkedés tárgya.
Ilka utca | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest, XIV. kerület |
Városrész | Istvánmező |
Névadó | Ilka |
Korábbi nevei | Nürnberg utca (1929–1951) |
Irányítószám | 1143 |
Földrajzi adatok | |
Hossza | 1,0 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ilka utca témájú médiaállományokat. |
Az Ilka utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. Az Ajtósi Dürer sor és az Egressy út között húzódik.
1879-ben kapta az Ilka utca nevet, ekkor a VII. kerülethez tartozott. 1929 és 1951 között Nürnberg utca volt a neve. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. Az Ajtósi Dürer sor és az Egressy út között húzódó utca Istvánmező városrészhez tartozik. Az Ajtósi Dürer sor és Thököly út között részen főleg villaépületek találhatóak, míg a továbbin bérházak.
Itt állt Balázs Hugó (1879–?) gyáros villája, ami 1922-ben épült Hikisch Rezső tervei alapján.[2]
Az 1927-ben épült villa feltehetőleg Hofstätter Guttman (?–?) borkereskedő számára.[2]
1927-ben épült villa Perl Gyula (?–?) vezérigazgató számára.[2]
1910 körül épült villa feltehetőleg Kállay Miklós (1871–1943) bíró számára.[2]
Itt állt Lajta Béla saját tervezésű 1912-ben épült villája, ami 1944-ben Budapest ostromakor elpusztult.[2]
1908 és 1910 között épült villa Benedek Dezső tervei alapján Schuler József udvari tanácsos számára. Napjainkban Mérnöktovábbképző Intézet működik benne.[2]
A századfordulón épült id. Paulheim Ferenc (1867–1937) saját tervezésű villája.[2]
Az 1910-es években épült Benedek Dezső (1869–1932) saját tervezésű villája.[2]
1907-ben épült Gesztesi Mihály (1868–?) saját tervezésű villája. 1927-ben vásárolta meg a Lórántffy Zsuzsanna Kórházegyesület és átalakíttatta gyógyászati célokra. Az épületben napjainkban is gyermekkórház működik.[2]
A 19. század második felében épült földszintes nyaraló az utolsó példája volt a kezdeti beépítés épületeinek. A lebontásra került ház helyén új társasház épült.[2][3]
1912-ben épült villa Gaál Bertalan tervei alapján Vértes Hugó (1868–) bőrkereskedő, és veje Unterberg Adolf orvos számára.[2]