Istvánmező

Napjainkban a Istvánmező a világ számos emberének érdeklődésére számot tartó témává vált. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásáig a Istvánmező olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki. Mind a terület szakértői, mind a hétköznapi emberek időt és erőfeszítést fordítottak a Istvánmező megértésére és elemzésére, hogy jobban megértsék annak fontosságát és az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Istvánmező-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat fogjuk megvizsgálni, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról, amely ma nagyon fontos.

Istvánmező
A városrész egyik csücskében található a Keleti pályaudvar
A városrész egyik csücskében található a Keleti pályaudvar
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületVII, VIII, XIV.
Népesség
Teljes népesség11 794 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Istvánmező (Budapest XIV. kerülete)
Istvánmező
Istvánmező
Pozíció Budapest XIV. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 05′ 41″47.508417°N 19.094806°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 05′ 41″47.508417°N 19.094806°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Istvánmező témájú médiaállományokat.

Istvánmező Budapest egyik városrésze Budapest XIV. kerületében, aminek egy része átnyúlik a VII., illetve a VIII. kerületbe is.

Fekvése

Határai: Hermina út az Ajtósi Dürer sortól – Thököly út – Hungária körút – Kerepesi út – Baross tér (Keleti pályaudvar) – Thököly út – Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor a Hermina útig.

Nevének eredete

A területet József nádor fiáról, István nádorról (1817–1867), Magyarország utolsó nádoráról nevezték el.

Története

Istvánmező többemeletes épületekkel történő beépülése az 1890-es években kezdődött el. A reprezentatív villák és bérházak mellett a 20. század hajnalán számos híres művésznek és műtermének is otthont adott. A műtermes villák közül Zala György (1858-1937) szobrászművészét és László Fülöp (1869-1937) festőművészét szükséges kiemelni. Istvánmezőnek a 20. század eleji építészetét főleg a késő historizmus és a magyaros szecesszió stílusában épült házak jellemzik; tervezőik között van Lechner Ödön, Lajta Béla és Hajós Alfréd.

Jegyzetek

  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai

Források

  • Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7

Kapcsolódó szócikkek