Napjainkban a Istvánmező a világ számos emberének érdeklődésére számot tartó témává vált. A társadalomra gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig a Istvánmező olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki. Mind a terület szakértői, mind a hétköznapi emberek időt és erőfeszítést fordítottak a Istvánmező megértésére és elemzésére, hogy jobban megértsék annak fontosságát és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Istvánmező-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat fogjuk megvizsgálni, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról, amely ma nagyon fontos.
Istvánmező | |
![]() | |
A városrész egyik csücskében található a Keleti pályaudvar | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest |
Kerület | VII, VIII, XIV. |
Népesség | |
Teljes népesség | 11 794 fő (2001)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Istvánmező témájú médiaállományokat. |
Istvánmező Budapest egyik városrésze Budapest XIV. kerületében, aminek egy része átnyúlik a VII., illetve a VIII. kerületbe is.
Határai: Hermina út az Ajtósi Dürer sortól – Thököly út – Hungária körút – Kerepesi út – Baross tér (Keleti pályaudvar) – Thököly út – Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor a Hermina útig.
A területet József nádor fiáról, István nádorról (1817–1867), Magyarország utolsó nádoráról nevezték el.
Istvánmező többemeletes épületekkel történő beépülése az 1890-es években kezdődött el. A reprezentatív villák és bérházak mellett a 20. század hajnalán számos híres művésznek és műtermének is otthont adott. A műtermes villák közül Zala György (1858-1937) szobrászművészét és László Fülöp (1869-1937) festőművészét szükséges kiemelni. Istvánmezőnek a 20. század eleji építészetét főleg a késő historizmus és a magyaros szecesszió stílusában épült házak jellemzik; tervezőik között van Lechner Ödön, Lajta Béla és Hajós Alfréd.