A mai világban a IV. Vilmos bajor herceg releváns téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megjelenése óta a IV. Vilmos bajor herceg számos vitát és vitát generált a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáról. Hatása több területre is kiterjed, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a társadalomig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a IV. Vilmos bajor herceg jelenségét, elemezve annak számos oldalát és a mai világra gyakorolt hatásait. Átfogó megközelítéssel igyekszünk megvilágítani ezt az összetett és dinamikus témát, teljesebb és áttekinthetőbb képet nyújtva az olvasónak a IV. Vilmos bajor herceg-ről.
IV. Vilmos bajor herceg | |
![]() | |
Bajor Hercegség uralkodó hercege | |
Uralkodási ideje | |
1508 – 1550 | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | IV. Albert |
Utódja | V. Albert |
Uralkodóház | Wittelsbach-ház |
Született | 1493. november 13. München |
Elhunyt | 1550. március 7. (56 évesen) München |
Nyughelye | Miasszonyunk-templom |
Édesapja | IV. Albert bajor herceg |
Édesanyja | Habsburg Kunigunda |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Marie of Baden-Sponheim |
Gyermekei |
|
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Vilmos bajor herceg témájú médiaállományokat. | |
IV. Vilmos (München, 1493. november 13. – München, 1550. március 7.), a Wittelsbach-házból való bajor herceg, 1508-tól haláláig Bajorország uralkodó hercege.
Vilmos herceg édesapja IV. Albert bajor herceg (1447–1508) volt, III. Albert bajor herceg (1401–1460) és Anna braunschweig-grubenhageni hercegnő (1420–1474) fia. Édesanyja Ausztriai Kunigunda (1465–1520) volt, III. Frigyes német-római császár és Eleonóra portugál infánsnő leánya. Szülei házasságából nyolc gyermek született:
1522. október 5-én IV. Vilmos herceg Münchenben feleségül vette Maria Jakobäa von Baden őrgrófnőt (1507–1580), I. Fülöp badeni őrgróf és Erzsébet pfalzi hercegnő leányát. Négy gyermekük született:
A herceg házasságon kívüli viszonyából, melyet Margarete Hausner von Stettberg-gel folytatott, még egy fia született, Georg von Hegnenberg lovag (1509–1590).
15 éves korában elhunyt édesapja, és ő örökölte Bajorországot, de – korára való tekintettel – gyámság alatt állt. 1511-ben öccse X. Lajos herceg néven Bajorország-Landshutban társuralkodó lett.
Vilmos hithű katolikusként a reformáció esküdt ellensége volt, és támogatta az ugyancsak katolikus V. Károly német-római császárt törekvéseiben. Később, amikor a cseh korona Károly fivérére, I. Ferdinánd magyar királyra szállt, Vilmos igényt formált Csehországra Ferdinánd ellenfelével, Szapolyai Jánossal lépve szövetségre.
Ezek a nézeteltérések az idők során elcsöndesedtek, és Vilmos továbbra is támogatta Károlyt, ezúttal a schmalkaldeni háborúban. Nem sikerült ugyanakkor megszereznie a hőn áhított pfalzi választófejedelmi méltóságot. Jelentős tette, hogy az ingolstadti egyetemet a jezsuitákra bízta, ezzel az egyetem az ellenreformáció egyik gyújtópontjává vált.
Vilmos 42 évnyi uralkodás után hunyt el 1550-ben. Utóda fia, V. Albert lett.
Előző uralkodó: IV. Albert |
Következő uralkodó: V. Albert |
|