III. Mehmed | |
![]() | |
Oszmán szultán | |
III. Mehmed | |
Uralkodási ideje | |
1595. január 27. – 1603. december 22. | |
Elődje | III. Murád |
Utódja | I. Ahmed |
Kalifa | |
Uralkodási ideje | |
1595. január 27. – 1603. december 22. | |
Elődje | III. Murád |
Utódja | I. Ahmed |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Oszmán-ház |
Született | 1566. május 26. Isztambul |
Elhunyt | 1603. december 22. (37 évesen) Isztambul |
Nyughelye | Tomb of Mehmed III |
Édesapja | III. Murád |
Édesanyja | Szafije szultána |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Handan szultána Halime szultána |
Gyermekei | Szelim herceg Szulejmán herceg Cihangir herceg Mahmud herceg I. Ahmed oszmán szultán I. Musztafa oszmán szultán Dilruba szultána |
III. Mehmed aláírása | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
III. Mehmed (Isztambul, 1566. május 26. – Isztambul, 1603. december 22.) oszmán szultán és kalifa 1595-től haláláig.
Mehmed 1566. május 26-án született III. Murád fiaként. Ő volt az utolsó oszmán uralkodó, akit még megfelelő módon készítettek fel az uralkodásra: 16-odik életévétől kezdve trónra léptéig Manisában, Nyugat-Anatóliában volt szandzsákbég. (Az utána következő szultánok már mind a szultáni szerájban, Isztambulban nevelkedtek.)
Asszonyai
Fiai
Lányai
Murád édesapja halála után, 1595-ben lépett trónra. Trónralépte után mind a 19 fiútestvérét megölette. A testvérgyilkosságokat a oszmán törvények kívánták meg. Csupán 8 évig tartó uralkodása alatt – édesatyjához hasonlóan – alig törődött a kormányügyekkel. A tulajdonképpeni hatalmat a szultán édesanyja (a válide) gyakorolta. A nagyvezírek még gyorsabban váltották egymást, mint III. Murád idejében.
Uralkodása alatt folytatódott a tizenöt éves háború. A török porta számára különösen veszélyessé vált a helyzet, amikor a dunai fejedelemségek (Erdély, Moldva, Havasalföld) egyesült hadserege 1595 októberének végén a havasalföldi Gyurgyevónál legyőzte az oszmán csapatokat. (A csata során a havasalföldi vajda, Vitéz Mihály kiemelkedő szerepet játszott.) Erdély fejedelme, Báthory Zsigmond a Habsburgok fennhatóságát már az év januárjában elismerte, így a Portának nem volt más választása: érdekeit háborúval kellett megvédenie.
Mehmed Szegedre érkezve 150 000 fős hadával, Dsáfer pasát Szolnokra küldte, maga pedig 1596. szeptember 21-én Eger ellen fordult, melynek őrsége a várat október 13-án feladta. Csak ezután, október 22-én érkezett meg Erdélyből Báthory Zsigmond fejedelem 45 000 fős serege, akikkel a királyi fővezér, Miksa főherceg seregei Mezőkeresztesnél egyesültek. Október 26-27-én a két napig tartó mezőkeresztesi csatában a magyar-osztrák seregek először megfutamították a török sereget, de a szétszéledő és zsákmányt kereső győzteseket a visszatérő török sereg megrohanta és legyőzte. Ez volt egyébiránt az utolsó oszmán győzelem nyílt csatában.
Mehmed vezérei tovább folytatták a tizenöt éves háborút. Pálffy Miklós 1598-ban visszafoglalta Győr várát, majd Tatát, Veszprémet és Palotát; Ibrahim, az új nagyvezír ellenben Kanizsát kerítette kézre.
Vitéz Mihály 1601-ben bekövetkezett halála után Moldva és Havasalföld rákényszerültek, hogy az oszmán fennhatóságot újra elismerjék, az osztrákokkal folytatott háború azonban még 1606-ig tartott (amit Mehmed már nem ért meg).
Mehmed viszonylag fiatalon, 1603. december 22-én, 37 évesen halt meg. A trónon fia, I. Ahmed követte.
Oszmán szultánok és kalifák | ||
---|---|---|
A birodalom születése (1281–1389) | I. Oszmán · Orhán · I. Murád | ![]() |
A birodalom megszilárdítása (1389–1520) | I. Bajazid · I. Mehmed · II. Murád · II. Mehmed · II. Bajazid · I. Szelim | |
A birodalom fénykora (1520–1687) | I. Szulejmán · II. Szelim · III. Murád · III. Mehmed · I. Ahmed · I. Musztafa · II. Oszmán · IV. Murád · Ibrahim · IV. Mehmed | |
A birodalom hanyatlása (1687–1924) | II. Szulejmán · II. Ahmed · II. Musztafa · III. Ahmed · I. Mahmud · III. Oszmán · III. Musztafa · I. Abdul-Hamid · III. Szelim · IV. Musztafa · II. Mahmud · I. Abdul-Medzsid · Abdul-Aziz · V. Murád · II. Abdul-Hamid · V. Mehmed · VI. Mehmed · II. Abdul-Medzsid |
Nemzetközi katalógusok |
---|