Gyurgyevói csata

A mai világban a Gyurgyevói csata egyre aktuálisabb téma. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra és a környezetre gyakorolt ​​hatásig a Gyurgyevói csata a szakértők és a polgárok fókuszpontjává vált. Annak érdekében, hogy jobban megértsük ezt a jelenséget és következményeit, döntő fontosságú, hogy több szempontból is megvizsgáljuk, és feltárjuk valódi hatókörét. Ebben a cikkben a Gyurgyevói csata-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, átfogó áttekintést adva annak történetétől a lehetséges megoldásokig. Ezzel reméljük, hogy fényt derítünk a Gyurgyevói csata-re, és elősegítjük a mai fontosságáról szóló tájékozott vitát.

Gyurgyevói csata
Szinán pasa átkel a Dunán Theodor de Bry metszete
Szinán pasa átkel a Dunán
Theodor de Bry metszete
Időpont1595. október 27–30.
HelyszínGyurgyevó
Eredménykeresztény győzelem
Szemben álló felek
Erdélyi Fejedelemség
Havasalföldi Fejedelemség
Moldvai Fejedelemség
Német-római Birodalom		Oszmán Birodalom
Parancsnokok
Báthory ZsigmondSzinán pasa
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurgyevói csata témájú médiaállományokat.

A gyurgyevói csata a tizenöt éves háború egyik ütközete, amely 1595. október 27–30. között zajlott az Oszmán Birodalom és több keresztény ország (Erdélyi Fejedelemség, Havasalföldi Fejedelemség, Moldvai Fejedelemség, Német-római Birodalom) között.

Előzményei

Rudolf császár és magyar király törökellenes szövetséget kötött az Erdélyi Fejedelemséggel és a románokkal. A havasalföldiek, mint török vazallus állam, függetlenedni akartak.

A csata

A lázadó román seregek ellen az Oszmán Birodalom támadást indított. Bocskai István felmentő serege Gyurgyevónál verte le a sereget az erdélyiek segítségével.

Következményei

A sereg leverése után III. Mehmed személyesen vezette seregét hadba az Erdélyi Fejedelemség ellen. 1596-ban a törökök elfoglalták Eger várát, ezáltal létrejött a harmadik török vilajet (a másik kettő volt Buda és Temesvár).

Jegyzetek

Források