Ma a III. Félix pápa olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A III. Félix pápa eredetétől jelenlegi hatásáig a különböző területek szakértői és szakemberei tanulmányozásának és elmélkedésének tárgya volt. A történelem során a III. Félix pápa alapvető szerepet játszott az emberiség evolúciójában, befolyásolva életünket, munkánkat és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a III. Félix pápa különböző aspektusait és fontosságát a mai világban, elemezve hatásait és lehetséges következményeit a jövőre nézve.
III. Félix pápa | |||||
a katolikus egyház vezetője | |||||
![]() | |||||
Született | 440 k. Róma | ||||
Megválasztása | 483. március 13. | ||||
Pontifikátusának vége | 492. március 1. | ||||
Elhunyt | 492. március 1. Róma | ||||
Tisztelete | |||||
Tisztelik | római katolikus egyház | ||||
Ünnepnapja | március 1. | ||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz III. Félix pápa témájú médiaállományokat. |
III. Szent Félix (latinul: Felix), (? – 492. március 1.) volt a 48. pápa Szent Péter trónján. 483. március 13-án választották meg Róma püspökének. Pontifikátusa során át kellett értékelnie kapcsolatait a keleti egyházakkal, és a világi hatalom befolyása ellen is küzdenie kellett.
Életéről semmit sem írnak a krónikák, egészen amíg meg nem választották egyházfőnek. A III. Félix nevet választotta, de gyakran nevezik II. Félixnek, ugyanis I. Félix pápa után egy ellenpápa viselte még a Félix nevet. Mivel az ő pontifikátusa nem tekinthető legálisnak, ezért III. Félix a második hivatalos pápa ezzel a névvel.
A római zsinat valószínűleg Itália királyának, Odoakernek a nyomására választotta meg III. Félixet erre a méltóságra. A klérusnak igazi kifogása nem lehetett ellene, hiszen Félixben is akadt még a Leó-féle szellemből. Elődje, Szimpliciusz pápa élete (és uralkodása) végén találkozott a keletrómai császár művével, a Hénótikonnal, ami rányomta Félix pontifikátusára is bélyegét. Az új pápától tehát azt várták, hogy új állásfoglalásával ismét rendezik a megbolydult kelet–nyugati kapcsolatokat. Félix 484-ben Rómába hívott össze egy zsinatot, amelyen a Hénótikon sorsát tárgyalták meg. A pápa a várakozások ellenére határozottan elítélte a monofizita művet, és Akaikosz konstantinápolyi pátriárkát minden hivatalától és méltóságától megfosztotta. Ugyanezen a zsinaton Félix kiközösítette Antiochia püspökét is, és még 484-ben Alexandria püspöke is hasonló sorsra jutott. Akaikosz válaszul töröltette a római pápa nevét azok közül, akikért imádkoztak a szentmisén, és megszakította kapcsolatait a nyugati egyházzal. Hivatalosan tehát ekkor kezdődött az első kelet–nyugati egyházszakadás, amely 519-ig tartott.
Félix pontifikátusának azonban csak egy része zajlott a római zsinat körül. Egyre nagyobb erőfeszítésekbe került fenntartania az egyház függetlenségét Odoakerrel és a keletrómai császárral szemben. Ezenfelül elődjétől örökölte egyházmegyéinek szétszórtságának és fenyegetettségének problémáját.
Végül 492. március 1-jén halt meg.
Előző pápa: Szimpliciusz |
Következő pápa: I. Geláz |