III. János pápa

	III. János pápa
	a katolikus egyház vezetője
Született	?; Róma
Megválasztása	561. július 17.
Pontifikátusának; vége	574. július 13.
Elhunyt	574. július 13.; Róma
Előző pápa	Következő pápa
I. Pelágiusz	I. Benedek
	A Wikimédia Commons tartalmaz III. János pápa témájú médiaállományokat.

III. János (latinul: Ioannes), (? – 574. július 13.) volt a 61. pápa Szent Péter nyomdokain 561. július 17-től haláláig. 13 éves pontifikátusáról alig maradt fenn valamilyen dokumentum. Ennek valószínűleg köze lehet a történelmi felforduláshoz is, amely III. János uralkodásának legfőbb vonásait adta meg. Nagylelkű és segítőkész pápának tartották, aki elsődleges feladatának tartotta a nép jólétét.

Élete

Rómában született az előkelő Catelinus^[1] családban. Apját Anastasiusnak hívták, és a Rómában sokat jelentő illustris rangot viselte. Miután elődje meghalt, majdnem öt hónapot kellett várni, mire felszentelhették, ugyanis a választás eredményét előbb jóvá kellett hagyatni a bizánci császári udvarral. Így végül 561. július 17-én szentelték fel Róma püspökének.

567-ben a Lyon-i zsinaton két püspököt, Saloniust, Embrun püspökét, és Sagittariust, Gap püspökét elítélték, mert jogtalanul kerültek méltóságukhoz. A két püspök fellebbezett Jánoshoz, és Guntram, burgund király közbenjárására sikerült elnyerni ártatlanságukat.
Az Alpok vonulatain felsorakozó longobárd hadak hatására is Jánosnak sikerült elérnie, hogy a milánói és aquileiai egyháztartomány feladja a skizmát, és ismét csatlakozzon Rómához.

János legfontosabb tettei a nagy tábornokhoz, Narseshoz kötődnek. A konstantinápolyi udvar intrikái ugyanis azzal vádolták meg a nemes tábornokot, hogy felségárulást követett el. Ez azt jelentette, hogy az egyetlen harcképes hadvezérnek el kellett hagynia Itáliát. Ez a hír eljutott a longobárdok táborába is, így hadaik élén betörtek Itáliába. János felismerve a veszélyt könyörgött Narsesnak, hogy ne hagyja el Rómát, mert elpusztul. A hadvezér meghallgatta a pápát, és visszatért a városba. De a császári párt hamarosan ellenük hergelte a város lakóit, így Narsesnek és Jánosnak is menekülnie kellett a városból. János a Via Appia menti Praetextatus katakombában húzta meg magát. Több hónapig lakott itt, és innen irányította higgadtan az egyház jótékonykodó, segítő munkáját. Ekkor mondták rá először, hogy egy olyan pápa ül a trónon, aki egy összeomló világban is megtalálja a módját a segítségnek. A pápa csak 572 táján költözött vissza a Lateránba. A katakombákat pedig annyira megszerette, hogy többet is felújíttatott és szent tárgyakat vitetett oltárukra. A háború elültével a longobárdok szinte körbezárták Rómát. Megalakult a trienti, friauli, beneventói és spalatói hercegség, amelyeknek élén az új uralkodók álltak. Ebben a még mindig bizonytalan helyzetben halt meg III. János 574. július 13-án. Hamvait a Szent Péter-bazilika őrzi.

Művei

Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)

Források

Catholic Encyclopedia
Enciclopedia Italiana
Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. ISBN 963-9257-02-8
Gergely Jenő: A pápaság története

Jegyzetek

↑ Chobot Ferenc: A pápák története. Pátria, Rákospalota 1909, 93. oldal – úgy látszik, hogy Chobotnál hibásan Caselinus, mert minden más forrás Catelinus nevét említi

Kapcsolódó szócikkek

Előző pápa:
I. Pelágiusz

Római pápa
561 – 574

Következő pápa:
I. Benedek

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Chobot Ferenc: A pápák története. Pátria, Rákospalota 1909, 93. oldal – úgy látszik, hogy Chobotnál hibásan Caselinus, mert minden más forrás Catelinus nevét említi

[1]

m v sz A katolikus egyház pápái időrendben
A jelenlegi pápa: Ferenc
Ókor: egyházüldözések kora (33–314)	Péter apostol Linus I. Anaklét I. Kelemen Evarisztosz I. Sándor I. Szixtusz Teleszphorosz Hüginosz I. Piusz Anicét Szótér Eleutherosz I. Viktor Zefirin I. Kallixtusz I. Orbán Pontianus Anterósz Fábián Kornél I. Lucius I. István II. Szixtusz Dénes I. Félix Eutükhianosz Caius Marcellinus I. Marcell Euszebiosz Miltiadész
Ókor: dogmatikai viták kora (314–701)	I. Szilveszter Márk I. Gyula Liberius I. Damáz Siricius I. Anasztáz I. Ince Zószimosz I. Bonifác I. Celesztin III. Szixtusz I. Leó Hilár Simplicius III. Félix I. Geláz II. Anasztáz Szümmakhosz Hormisdas I. János IV. Félix II. Bonifác II. János I. Agapét Silverius Vigilius I. Pelagius III. János I. Benedek II. Pelagius I. Gergely Sabinianus III. Bonifác IV. Bonifác I. Adeodatus V. Bonifác I. Honorius Severinus IV. János I. Theodórosz I. Márton I. Jenő Vitalianus II. Adeodatus Donus Agaton II. Leó II. Benedek V. János Konon I. Sergius
Kora középkor: nyugat és kelet elkülönülése (701–1048)	VI. János VII. János Sisinnius Konstantin II. Gergely III. Gergely Zakariás (II. István) II. (III.) István I. Pál III. (IV.) István I. Adorján III. Leó IV. (V.) István I. Paszkál II. Jenő Bálint IV. Gergely II. Sergius IV. Leó III. Benedek I. Miklós II. Adorján VIII. János II. Márton III. Adorján V. (VI.) István Formosus VI. Bonifác VI. (VII.) István Romanus II. Theodórosz IX. János IV. Benedek V. Leó III. Sergius III. Anasztáz Lando X. János VI. Leó VII. (VIII.) István XI. János VII. Leó VIII. (IX.) István III. Márton II. Agapét XII. János VIII. Leó V. Benedek XIII. János VI. Benedek VII. Benedek XIV. János XV. János V. Gergely II. Szilveszter XVII. János XVIII. János IV. Szergiusz VIII. Benedek XIX. János IX. Benedek III. Szilveszter IX. Benedek VI. Gergely II. Kelemen IX. Benedek II. Damáz
Virágzó középkor: a pápaság „fénykora” (1049–1304)	IX. Leó II. Viktor IX. (X.) István II. Miklós II. Sándor VII. Gergely III. Viktor II. Orbán II. Paszkál II. Geláz II. Kallixtusz II. Honoriusz II. Ince II. Celesztin II. Luciusz III. Jenő IV. Anasztáz IV. Adorján III. Sándor III. Luciusz III. Orbán VIII. Gergely III. Kelemen III. Celesztin III. Ince III. Honoriusz IX. Gergely IV. Celesztin IV. Ince IV. Sándor IV. Orbán IV. Kelemen X. Gergely V. Ince V. Adorján XXI. János III. Miklós IV. Márton IV. Honoriusz IV. Miklós V. Celesztin VIII. Bonifác XI. Benedek
Késő középkor: Avignon, konciliarizmus (1305–1447)	V. Kelemen XXII. János XII. Benedek VI. Kelemen VI. Ince V. Orbán XI. Gergely VI. Orbán IX. Bonifác VII. Ince XII. Gergely V. Márton IV. Jenő
kora újkor: Reneszánsz, reformáció (1447–1644)	V. Miklós III. Kallixtusz II. Piusz II. Pál IV. Szixtusz VIII. Ince VI. Sándor III. Piusz II. Gyula X. Leó VI. Adorján VII. Kelemen III. Pál III. Gyula II. Marcell IV. Pál IV. Piusz V. Piusz XIII. Gergely V. Szixtusz VII. Orbán XIV. Gergely IX. Ince VIII. Kelemen XI. Leó V. Pál XV. Gergely VIII. Orbán
újkor: Polgáriasodás, felvilágosodás (1644–1958)	X. Ince VII. Sándor IX. Kelemen X. Kelemen XI. Ince VIII. Sándor XII. Ince XI. Kelemen XIII. Ince XIII. Benedek XII. Kelemen XIV. Benedek XIII. Kelemen XIV. Kelemen VI. Piusz VII. Piusz XII. Leó VIII. Piusz XVI. Gergely IX. Piusz XIII. Leó X. Piusz XV. Benedek XI. Piusz XII. Piusz
Napjaink: aggiornamento (1958–)	XXIII. János VI. Pál I. János Pál II. János Pál XVI. Benedek Ferenc
Római pápák listája Római pápák listája grafikusan Ellenpápák listája vallások portálja katolicizmussal kapcsolatos szócikkek