I. Gyula pápa

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a I. Gyula pápa-hez kapcsolódó összes aspektust, foglalkozunk annak fontosságával a különböző kontextusokban, és elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt ​​lehetséges következményeit. A történelem során a I. Gyula pápa döntő szerepet játszott különböző tudományágak fejlődésében, és relevanciájáról ma is vita folyik. Az eredetétől a modern korban bekövetkezett fejlődéséig megvizsgáljuk a társadalomra, a kultúrára, a tudományra, a technológiára és mindennapi életünk sok más vonatkozására gyakorolt ​​hatását. Interdiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a I. Gyula pápa-et alkotó különböző szempontokat, elmélyülve annak következményeiben, és olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a I. Gyula pápa-et alkotó különböző szempontokat.

Ez a szócikk a pápáról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Gyula.
I. Gyula pápa
a katolikus egyház vezetője
Született280 k.
Róma
Megválasztása337. február 6.
Pontifikátusának
vége		352. április 12.
Elhunyt352. április 12.
Róma
Tisztelete
Tisztelikrómai katolikus egyház
Ünnepnapjaáprilis 12.
Jelképeipápai öltözet, pallium
Minek/kiknek a védőszentje?csatornatisztítók
Előző pápa
Következő pápa
Márk
Libériusz
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Gyula pápa témájú médiaállományokat.

Szent I. Gyula (latinul: Iulius), (kb. 280 – 352. április 12.) a 35. pápa volt, akit majdnem négy hónapos vita után választottak meg, 337. február 6-án és haláláig maradt hivatalában.

Élete

Gyula pontifikátusának kezdetén halt meg a keresztény egyház legnagyobb támogatója, I. Constantinus császár. A két részre szakadt Római Birodalom nyugati részén Constans császár léphetett trónra.

I. Gyula uralkodása nagyrészt az ismét fellángoló arianizmus elleni vitákban merült ki. 340-ben Rómába zsinatot hívott össze, melyre meghívta a keleti püspököket is. Nikomédiai Euszebiosz követői, az euszébiánusok azonban nem jelentek meg a zsinaton, sőt levélben fejezték ki nemtetszésüket a zsinat iránt. A zsinaton részt vevő mintegy 50 püspök azonban csatlakozott Gyula pápa ítéletéhez, teljesen rehabilitálták Atanáz alexandriai püspököt és a többi, az ariánusok által 335-ben hivataluktól megfosztott püspököt. A határozatot Gyula pápa méltóságteljes levélben közölte az ariánusokkal, ők azonban nem nyugodtak bele a döntésbe.[1] 341-ben Nikomédiai Euszebiosz követői zsinatot tartottak Antiokheiában. Itt felújították vitájukat Atanáz elmozdításáról. Euszebiosz ugyanis a Nikaia–konstantinápolyi hitvallást ugyan aláírta, de mégsem értett vele egyet, és az ariánusokhoz közeledett. Atanáz pedig egyike volt az arianizmust leginkább bíráló püspököknek. A kiújuló viták odáig vezettek, hogy Euszebiosz követeket küldött Gyulához és Constanshoz is.

I. Gyula védelmébe fogadta Atanázt, ezzel egyetértve a nikaiai hitvallással és ellenszegülve az arianista nézetekkel. A császár pedig nem avatkozott bele az egyházi ügyekbe. Az első zsinaton a pápa kinyilatkoztatta álláspontját, szembekerülve ezzel a keleti püspökökkel. 342-ben a római zsinaton Gyula személyesen erősítette meg tisztségében Atanázt. A vita széles körű lezárására hívott össze 343-ban Serdica (a mai Szófia) városába egy zsinatot. A zsinaton mindössze 76 keleti püspök jelent meg, akik hamarosan kivonultak a megbeszélésről, és Serdicától nem messze, Philippopolisban ültek össze. Itt megfosztották hivatalától I. Gyulát és Atanázt is. Ezt az eseményt gyakran nevezik az első egyházszakadásnak is.

A vita lezárultával 349-ben Atanáz visszatérhetett a számkivetésből, Gyula pápa pedig nagy tisztelettel fogadta Rómában és gratuláló levéllel bocsátotta útjára.[1]

A vitákon és hatalmi villongásokon kívül Gyula átszervezte a pápai irattárat a császári hivatalok mintájára, legalább öt templomot is építtetett és temetőt nyittatott.

Megtiltotta, hogy klerikusokat polgári bíróság elé idézzenek.

Ünnepét április 12-én tartják.

A csatornatisztítók védőszentje.

Ereklyéi az egyik hagyomány szerint a Szt Praxedesz-, a másik szerint a Santa Maria in Trastevere-bazilikában vannak.[1]

Művei

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Katolikus Lexikon

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pope Julius I című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Kapcsolódó szócikkek


Előző pápa:
Márk 		Következő pápa:
Libériusz