Alexandria (Egyiptom)

Ebben a cikkben elmélyülünk a Alexandria (Egyiptom) izgalmas világában. Ez a téma/személy/dátum eredetétől napjaink relevanciájáig számtalan ember figyelmét felkeltette a történelem során. Ezen az íráson keresztül feltárjuk különböző oldalait, elemezzük a társadalomra gyakorolt ​​hatását, és reflektálunk a különböző területekre gyakorolt ​​hatására. Kétségtelen, hogy a Alexandria (Egyiptom) olyan téma, amely nagy érdeklődésre tart számot, és érdemes mélyrehatóan feltárni és megérteni.

Alexandria (الإسكندرية)
Kikötői látkép, háttérben a modern alexandriai könyvtár formabontó épülete
Kikötői látkép, háttérben a modern alexandriai könyvtár formabontó épülete
Alexandria címere
Alexandria címere
Alexandria zászlaja
Alexandria zászlaja
Közigazgatás
Ország Egyiptom
KormányzóságAlexandriai kormányzóság
Alapítás évei. e. 331
PolgármesterAdel Labib
Irányítószám21500
Körzethívószám03
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség4 870 000 fő (2016)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság−1,0 m
Terület2,679 km²
IdőzónaEET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 31° 11′ 51″, k. h. 29° 53′ 33″31.197500°N 29.892500°EKoordináták: é. sz. 31° 11′ 51″, k. h. 29° 53′ 33″31.197500°N 29.892500°E
Alexandria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandria témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az ókori Alexandria térképe. A háttérben kékkel a modern város körvonalai

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra. Alexandria kormányzóság székhelye.

Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király és egyiptomi fáraó, kinek halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye lett annak i. e. 30-as bukásáig, valamint Egyiptom fővárosa egészen a 641-es arab hódításig. A várost a Ptolemaida fáraók tették a tudomány fellegvárává és a korabeli világ legnagyobb városává. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a pharoszi világítótorony, valamint az ókor legnagyobb könyvtára, a Muszeion. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Kulturális és vallási csomópont, az ősi kopt ortodox egyház hagyományos központja. Területe 2,679 km², lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én, amivel Egyiptom és egész Észak-Afrika harmadik legnépesebb települése Kairó és Gíza után.

Éghajlat

Alexandria éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)18,419,321,024,026,528,629,730,429,627,624,120,025,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)9,09,310,813,416,620,322,823,121,317,814,310,615,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)53291441000193253196
Havi napsütéses órák száma1922182482733163543633442972822251953307
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Az ókori Alexandria

III. (Nagy) Sándor alapította i. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt. Híres volt, mint a tudományok székhelye. A monda szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, és Homérosz sorait idézte, amelyekben Pharosz szigetét említi; ez bírta rá, hogy ott építse meg a várost. A tenger és a Mareotisz nevű parti tó közötti homokos partszegélyen épült, Deinokratesz építész tervei szerint. 19 km volt a kerülete. Az előtte fekvő Pharoszt egy hatalmas, 7 stadion (1290 m) hosszú gáttal (Heptasztadion) a parthoz csatolták, így keletkezett a nyugati (Eunosztosz) és a keleti (ún. Nagy-) kikötő – ma is ez Alexandria két kikötője. A masszív Heptasztadiont idővel 500 méter szélesre növelte a tenger, ami folyton kavicsot és homokot rak le mellé. A két kikötőt összekapcsoló csatornák rég eltömődtek.

A város legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő” déli szélén, amelyben a királyi palota volt összes melléképületével. Ott állt a világhírű Muszeion, mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag 700 000 tekercsből álló könyvtár. A parthoz közelebb emelkedett Poszeidón temploma és a színház. A Brukheion keleti végén álltak az ún. Kleopátra tűi, két karcsú obeliszk az i. e. 16. századból, amelyek egyike 1878 óta Londonban, másika pedig 1880 óta New Yorkban van. A Brukheiontól délre emelkedett a pompás Gümnaszion 200 méteres oszlopcsarnokával és ettől keletre, a Kanoposz-kapu előtt terült el a nagy Hippodrom (lóversenypálya).

A várostól délnyugatra a Serapeian állt amely a római Capitolium után az akkor ismert világnak legpompásabb épülete volt s 200 000 tekercsből álló értékes könyvtárt foglalt magában. A Serapeion tágas helyiségében a Kr. u. 4. században egy római praefectus, Pompeius, Diocletianus császár tiszteletére hatalmas oszlopot állíttatott, amely a romok között még ma is áll, és a Pompeius oszlopa nevet visel. Egy darab vörös gránitból van faragva, melynek magassága 20, átmérője pedig 2 és fél méter. A korinthoszi stílusú oszloptalapzatával és fejezetével együtt összesen 32 méter magas. Napóleon Bonaparte tábornok rendeletére belevésték a francia katonák nevét, akik 1798. július 2-án, a város ostroma közben estek el, és sírjaik az oszlop tövében találhatók.

Az egész városnak azon a hatalmas területen volt a központja, amelyen derékszögben szelte egymást Alexandria két, 30 méternél is szélesebb főútja. Nagy romhalmazok, oszlopok és számos ciszterna jelzi még most az utak irányát. Nyugaton volt a föld alatti nagy Halottak városa (Nekropolisz), amely egészen az ún. Kleopátra fürdőjéig terjedt.

Az idők folyamán sok régi márvány- és gránitszobor került Rómába és később Konstantinápolyba, sok mást pedig a tenger öntött el. Mikor a rómaiak Kr. e. 30-ban Alexandriát elfoglalták, a városnak körülbelül egy millió lakosa volt. Az alexandriai lakosság etnikai összetételét tekintve igen kevert volt: leginkább görögök, egyiptomiak és számos zsidó élt itt, azonkívül az akkor ismert világ minden részéből megfordultak itt.

Az alexandriai világítótorony

A Pharosz sziget keleti fokán emelkedett a híres világítótorony, az ókori világ hét csodájának egyike, amelyet a Kr. e. 3. században I. Ptolemaiosz Szótér uralkodása alatt Szósztratosz épített; nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50–60 km) látszott a tengeren.

Híres emberek

Látnivalók

Galéria

Testvértelepülések

Kapcsolódó szócikkek

Források

Jegyzetek

További információk

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap