II. Lajos nyugati frank király

A II. Lajos nyugati frank király témája széles körben megvitatott, és nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A II. Lajos nyugati frank király évtizedek óta vita tárgya a különböző tudományágak szakértői között, és a nagyközönség is érdekli. Relevanciája vitathatatlan, és hatása a társadalom különböző területeire kiterjed. Az évek során a II. Lajos nyugati frank király jelentős változásokon ment keresztül, amelyek rávilágítottak fejlődésére és befolyására a mai világban. Ebben a cikkben a II. Lajos nyugati frank király-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, annak eredetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy átfogó és frissített képet nyújtsunk erről a nagyon releváns témáról.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
II. Lajos
RagadványneveHebegő Lajos
Louis le Begue
Francia király
Uralkodási ideje
877. október 6.. – 879. április 11.
Koronázása
877. december 8., Compiègne
ElődjeI. Károly
UtódjaIII. Lajos, Karlmann
Életrajzi adatok
UralkodóházKaroling-ház
Született846. november 1.
Elhunyt879. április 11. (32 évesen)
Compiègne
NyughelyeCompiègne-i Apátság
ÉdesapjaI. Károly nyugati frank király
ÉdesanyjaOrléans-i Ermentrude
Testvére(i)
Házastársa1) Ansgard
2) Adelheid
GyermekeiIII. Lajos
Karlmann
Hildegárd
Gisla

2.-tól:
Ermentrud
III. Károly
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Lajos témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a nyugati frank királyról szól. Hasonló címmel lásd még: II. Lajos (egyértelműsítő lap).

II. (Hebegő) Lajos (846. november 1. – 879. április 10.), (franciául Louis le Bègue), II. Kopasz Károly és Orléans-i Ermentrude fia. Aquitaniában öccsét 866-ban, apját Nyugati Frank Királyság trónján 877-ben követte. Soha nem koronázták császárrá.

Élete, uralkodása

866-ban, nem egész 19 évesen meghalt bátyja, a „Gyermek Károly” néven ismert III. Károly aquitániai király. Ezzel Lajos lett apja, Kopasz Károly teljes jogú utóda, így ő kapta meg Akvitánia trónját. Mivel nem tudott sikeresen fellépni a viking fosztogatók ellen, uralma alatt a királyság tekintélye igencsak lehanyatlott.

Nyugati frank királlyá 877. december 8-án Hinkmar reimsi érsek koronázta meg, majd másodszor, 878-ban VIII. János pápa tette a fejére a koronát. Felajánlotta neki a birodalmi koronát is, de a király ezt visszautasította. Hebegő Lajos fizikuma egyes állítások szerint gyenge volt — erre utal, hogy csak két évvel élte túl apját. Viszonylag kis beleszólása volt a politikába. Egyszerű embernek, a szerelem, a béke és a vallás barátjának jellemezték. 878-ban Szőrös Wilfrednek adományozta Barcelonát, Gironát és Besalút. Utolsó tetteként háborúba vonult a vikingek ellen, akik akkor Európa veszedelmei voltak. Nem sokkal a hadjárat kezdete után megbetegedett, és 879. április 9. vagy 10-én meghalt. Ezután birodalmát felosztották fiai, Karlmann és Lajos között.

Családja, utódai

Háromszor nősült, első feleségétől, a burgundi Ansgarde-tól két gyermeke született, Karlmann és Lajos, akik mindketten Franciaország királyai lettek. Ugyancsak Ansgarde-tól két lánya is született, Gisela és Hildegarde. Második feleségétől, a szaxoni Luitgarde-tól nem született gyermeke. Harmadik feleségétől egy lánya, és halála után egy fia született, aki apja halála után sokkal III. (Együgyű) Károly néven lépett trónra.

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Humfrid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Előző uralkodó:
III. (Gyermek) Károly
Frank király
Aquitánia: 866 – 877
 Következő uralkodó:
—


Előző uralkodó:
III. (Gyermek) Károly
II. (Kopasz) Károly 		Következő uralkodó:
III. Lajos,
II. Karlmann