Huszár Géza

Ebben a cikkben a Huszár Géza-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely különböző területeken váltott ki érdeklődést és vitát. A Huszár Géza olyan fogalom, amely a történelem során kíváncsiságot és vitákat váltott ki, és nagy hatást gyakorolt ​​a társadalomra és az emberek egymás közötti interakciójára. Megvizsgáljuk a Huszár Géza-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől és fejlődésétől a mindennapi életben való részvételéig. Ebben a cikkben különféle nézőpontokat és véleményeket tárunk fel a Huszár Géza-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.

Huszár Géza
1945-ben
1945-ben
SzületettHuszár Géza Imre Dezső
1895. július 25.[1]
Stájerlakanina
Elhunyt1965. február 21. (69 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar Magyarország
HázastársaBányai Ilona
(h. 1921–?)[2]
GyermekeiHuszár Géza
(1922–1985)
zongoraművész
SzüleiHuszár Imre
Wegling Gizella
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1920)
SírhelyeFarkasréti temető (41-10. sírbolt)[3][4]
1926-1961 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított

Huszár Géza (Stájerlakanina, 1895. július 25. – Budapest, 1965. február 21.)[5] magyar matematikus, közgazdász, egyetemi tanár, tanszékvezető, a járadékszámítás, a biztosítási számítások és az interpolációszámítás nemzetközileg elismert szakértője.

Huszár Géza Péter
Kattints az alábbi külső linkek egyikére!
Nem található szabad kép.(?)
külső linkjogvédett
Huszár Géza. Nemzeti Sírhelyek. A fénykép forrása: A Vojnovich-Huszár villa.

Szakmai pályafutása

A Lugosi Állami Főgimnáziumban érettségizett 1913-ban.[6] A Budapesti Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – matematika–fizika szakos középiskolai tanári oklevelet és a budapesti tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon közgazdászdoktori oklevelet szerzett 1920-ban. A határozott lejáratú és a biztosítási járadékok matematikája című tárgykörből magántanári képesítést szerzett 1935-ben, a matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1953-ban szerezte meg addigi tevékenységéért. A budapesti Bocskai István Katonai Reáliskola nevelőintézeti tanára (1920–1926), az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) fogalmazója, segédtitkára (1929–1937), az Első Magyar Általános Biztosító Társaság tanácsadó matematikusa (1937–1944).

A budapesti tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Kar Biztosítási Matematikai Tanszékének egyetemi tanársegéde (1926–1930), egyetemi adjunktusa (1926–1939). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Gazdaságtudományi Kar Kereskedelmi és Politikai Számtan és Biztosítási Matematika Tanszékének magántanára (1935–1939), a biztosítási matematika nyilvános rendkívüli tanára (1939–1940), nyilvános rendes tanára (1940–1948). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, illetve az MKKE Gazdaságmatematikai Tanszékének nyilvános rendes tanára (1948–1952), egyetemi tanára (1952–1961) és a Tanszék vezetője (1948–1961). A BME Közgazdaságtudományi Karának dékánja (1945–1946),[7] majd 1956-1960 között pedig az Ipar Kar dékánja volt.

Az Állami Biztosító szakértője (1959-től). Biztosítási matematikai kérdésekkel foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a járadékszámítás, a biztosítási számítások és az interpolációszámítás problémáinak kutatása terén. A Magyar Biztosítástudományi Szemle főszerkesztője is volt.

Főbb művei

  • Huszár Géza (1895-1965) 52 publikációjának az adatai. OSZK. Katalógus[8]
  • A kamatlábfeladat és a Graeffe-, Bernoulli-féle gyökközelítő módszerek (Kereskedelmi Szakoktatás, 1927)
  • Az xn+1-xn+p=0 egyenlet gyökeiről (Matematikai és Fizikai Lapok, 1930)
  • Sur les itérations élémentaires concernant la formule d'Euler. Prague. 1935
  • Über die Aufgaben der Mathematik in der rationellen Leitung der Sozialversicherung (Budapest, 1935)
  • A nagy számok törvénye és a díjtartalék (Magyar Biztosítástudományi Szemle, 1938)
  • Szociális biztosításunk és magánbiztosításunk kapcsolata. – Az Euler-féle kölcsöntörlesztési képlettel kapcsolatos két új iterációs eljárás (Magyar Biztosítástudományi Szemle, 1939)
  • Magyar bányamunkások nyugbérbiztosításának technikai alapjai. 1 melléklettel (Budapest, 1939)
  • A díjtartalékfedezetül szolgáló bérházingatlanok technikailag helyes értékelése (Magyar Biztosítástudományi Szemle, 1940)
  • A Bailly-formula eredményéről (Magyar Biztosítástudományi Szemle, 1941)
  • A Bailly-formula racionális megfelelője (Magyar Biztosítástudományi Szemle, 1943)
  • A kockajátékról (A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdasági Matematikai Tanszékének Kiadványai. 1. Budapest, 1948)
  • A számolás. Gazdasági matematikai bevezető előadás (A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdasági Matematikai Tanszékének Kiadványai. 2. Budapest, 1948)
  • A hétköznap arithmetikája (A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdasági Matematikai Tanszékének Kiadványai. 3. Budapest, 1949)
  • Módszeres devizakémlés (A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdasági Matematikai Tanszékének Kiadványai. 4. Budapest, 1948)
  • A kölcsönök arithmetikája (Budapest, 1949)
  • Gazdasági matematika. Egyetemi jegyzet és példatár (Budapest, 1951)
  • Táblázatok a gazdasági számtanhoz közgazdasági középiskolák számára. Összeáll. Krekó Bélával (Budapest, 1951. 6. kiad. 1955. 8. kiad. 1958. 10. kiad. 1959)
  • Egy új interpolációs módszerről (Az Első Magyar Matematikai Kongresszus Közleményei, 1953)
  • A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (Felsőoktatási Szemle, 1953)
  • Kettős interpoláció (Az MKKE Évkönyve, 1955. Szerk. Forgács Tibor, László Imre, Kádár Iván. Budapest, 1956)
  • Matematika. Egy. tankönyv. I. köt. Kombinatorika (Budapest, 1957) II–III. kötet. Aritmetika és analízis (Budapest, 1959) IV. köt. Algebra (Budapest, 1960)
  • Az {SV } összegről (Az MTA Matematikai és Fizikai Osztálya Közleményei, 1960)
  • Táblázatok a gazdasági számtanhoz közgazdasági technikumok számára. Összeáll. Krekó Bélával és Pap Andrással (14. bővített kiadás. 1963. 18. bővített kiadás. Budapest, 1968. 22. bővített kiadás. 1972)

Emlékezete

  • Budapesten (Budatétény, XXII. kerület, Művelődés út 37. = Huszár–Vojnovich-villa) élt és tevékenykedett, a Farkasréti temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).[9] A villát 1928-ban vásárolta meg Huszár Géza, s családjával ott élt haláláig. A villa komoly társadalmi összejövetelek színhelye volt, ahol gyakran fellépett ifj. Huszár Géza is. A professzor emlékét a villa toronyrészén emléktáblával örökítették meg.

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06669.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Házasságkötési bejegyzése a kispesti polgári házassági akv. 325/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ Gyászjelentése (1965). dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  6. ↑ Iskolai értesítők, Lugos - Állami főgimnázium, 1912/1913
  7. ↑ Nemzeti Névtér
  8. ↑ Szerző keresési találatok (magyar nyelven). opac.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. július 1.)
  9. ↑ Nemzeti Örökség Intézete - Huszár Géza (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Huszár Géza. (Hozzáférés: 2024. április 8.)

Források