Mai cikkünkben a Hosszúfarkú menyét témakörben fogunk elmélyülni, egy olyan releváns témában, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Ebben a szövegben a Hosszúfarkú menyét különböző aspektusait elemezzük, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Elmerülünk történetében, feltárjuk a következményeit a különböző területeken, és elgondolkodunk a jelenlegi kontextusban való fontosságán. A Hosszúfarkú menyét egy izgalmas téma, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból foglalkozzunk, ezért ebben a cikkben arra törekszünk, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a kérdésről. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző felfedezésen!
Hosszúfarkú menyét | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Hosszúfarkú menyét az üregénél
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mustela frenata Lichtenstein, 1831 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Hosszúfarkú menyét témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúfarkú menyét témájú médiaállományokat és Hosszúfarkú menyét témájú kategóriát. |
A hosszúfarkú menyét, más néven szalagos menyét (Mustela frenata) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.
Elterjedt Dél-Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Közép-Amerikában és Dél-Amerika nyugati részén egészen Észak-Bolíviáig.
|
|
A hosszúfarkú menyétnél a nemek hossza különböző: a hímmé 23-26 centiméter és a nősténnyé 11-20 centiméter; a farok hossza 8-15 centiméter. A hím testtömege 200-310 gramm és a nőstényé 200 grammos is lehet. A nyári bunda középbarna, a hasi rész krémszínű, a farok vége fekete. Elterjedési területének déli részein a hosszúfarkú menyét pofája fehér mintázatú. Az északi részeken, télen a bundája fehérré válik, csak a farka vége marad fekete.
E ragadozó magányos, nappal és éjszaka egyaránt aktív. Területét pézsmaszagú váladékkal jelöli meg. A hím revírje sokkal nagyobb, mint a nőstényé. Egy hímnek több nősténye is lehet. A menyét felegyenesedve szemléli a terepet. Táplálékát egerek, házi és vadnyulak, madarak, hüllők és kétéltűek alkotják.
A hím hosszúfarkú menyét egyéves kortól, a nőstény sokkal korábban éri el ivarérettségét. A vemhességi idő a késleltetett beágyazódás miatt 337 napig is eltarthat; a tényleges kihordási idő csak 4 hét. Évente 3-9 utód születik. A kölykök 3-5 hét után kóstolnak először húst, 5-6 hetesen kinyílnak szemeik és 12 hetesen következik a teljes elválasztás.