Hirosima
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Hirosima (広島市) | |||
 | |||
| |||
| Egyéb jelképek | |||
| Fa | Cinnamomum camphora | ||
| Virág | Nerium oleander | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Japán | ||
| Régió | Csúgoku | ||
| Prefektúra | Hirosima prefektúra | ||
| Polgármester | Tadatosi Akiba | ||
| Irányítószám | 730-8586 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 198 021 fő (2021. febr. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 905,01 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 34° 23′ 07″, k. h. 132° 27′ 19″34.38525, 132.4553055555634.385250°N 132.455306°EKoordináták: é. sz. 34° 23′ 07″, k. h. 132° 27′ 19″34.38525, 132.4553055555634.385250°N 132.455306°E | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Hirosima térképén | |||
| Hirosima weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hirosima témájú médiaállományokat. | |||
![Hirosima címere]]](F%C3%A1jl:Emblem_of_Hiroshima,_Hiroshima.svg)
![Hirosima zászlaja]]](F%C3%A1jl:Flag_of_Hiroshima,_Hiroshima.svg)
Hirosima (japánul „広島市”; „Hirosima-si”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.
Története
A kastély kapuja
A településen akkor köszöntött be az első fordulat, amikor 1593-ban a nagy hatalmú Móri család feje, Móri Terumoto (1553–1625) daimjó felépítette várkastélyát. A Hirosima-dzsó, a Széles-szigeti kastély adott nevet a körülötte kifejlődő városnak is. A Móri, majd a Fukusima család uralma után az Aszano család birtokába került a város. Az 1868. évi Meidzsi-restauráció vetett véget az Aszano család uralmának. 1889-ben megyei rangú város lett és kiépült a kikötője. 1894-ben indult meg Kóbe és Simonoszeki között a Hirosimát is bekapcsoló vasúti forgalom. Az 1894–95. évi orosz–japán háborúban a császári főhadiszállást a Hirosima várkastélyban rendezték be. A város ipara, kereskedelme és oktatási intézményei rohamos fejlődésnek indultak. 1940-ben, a második világháború elején 350 000 lakosa volt.
Az atomtámadás
Hirosima az atomtámadás után
1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról nevezték el) atombombát dobott a településre. A bombát az amerikaiak Little Boy-nak, vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15±20% kilotonna TNT-egyenértékű robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska” típusú bombának megépítve. A vakító villanással és jellegzetes formájú, gomba alakú füstfelhő („gombafelhő”) kialakulásával kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás az utólagos becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket.
Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.
A város egyik nevezetessége is a háborúhoz köthető, az Atombomba-dóm.
Földrajza
Japán kikötőváros a Honsú sziget délnyugati a Szeto-beltenger öblének északi partján. A várostól északra Csúgoku hegység, délre pedig a Japán-beltengerre néző Sikoku sziget található.
Klíma
A település éghajlata speciálisnak tekinthető a hegyvonulatok védelme és a zárt beltenger hatásai miatt. Télen kevés a csapadék és enyhe a hőmérséklet, havazás ritka a tengeri szorosokon áramló hideg levegő hatására. Tavasszal az átvonuló ciklonok növelik a csapadék mennyiségét.
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 1889 és 2021 között| Lakosok száma | 83 387 | 137 197 | 1 051 748 | 1 093 707 | 1 134 134 | 1 173 843 | 1 173 843 | 1 194 034 | 1 198 555 | 1 198 021 |
| 1889 | 1945 | 1985 | 1990 | 2000 | 2010 | 2010 | 2015 | 2017 | 2021 |
Közlekedése
1961 óta van repülőtere.
Ipara
Élelmiszer ipar szempontjából halászati központ, konzervipar fejlett. Nehézipara kikötő és védett hely miatt gép-, hadi-, hajóépítő ágazatokat foglal magában. Könnyűipara a környezeti alapanyagok miatt textil- és fafeldolgozáson alapul.
Irodalom
- Szentirmai József: Japán. 2. jav. és bőv. kiad., Bp., Panoráma, 1982
- Robert Jung: A hamu gyermekei - Hirosima népe, Bp., Kossuth, 1965
- Diószegi István et al.: 20. századi egyetemes történet (1890-1945). I. köt., Bp., Korona, 1997
- Fegyvertípusok enciklopédiája – Hét évezred fegyvereinek kézikönyve, 2. kiadás, Athenaeum, 1999
Jegyzetek
- ↑ 広島県人口移動統計調査
- ↑ a b
- ↑
- ↑ 15. oldal Seto beltengeri régió 20. oldalon 13. ábra Hiroshima hőmérséklet és csapadék adatai havi bontásban, 1981-2010 Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék, A japán szigetek időjárási és éghajlati sajátosságai Szakdolgozat Készítette: Szegő Judit Témavezető:Dr. Weidinger Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2020.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Hirosima témájú médiaállományokat.
- Honvédelem.hu
- Peter Kuznick és Mark Selden kutatása
- Potsdami nyilatkozat
- Okinavai csata
- My God, what have we done?
- Hiroshima demográfia, földrajz
- Hirshima-Wikitravel információk (magyarul a google fordítóval olvasható)
- Hiroshima hőmérséklet és csapadék adatai havi bontásban, 1991-2010 adatforrása
| Hirosima prefektúra, Csúgoku régió | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hirosima |  | ||||||||||
| Városok | |||||||||||
| Körzetek |
| ||||||||||
| Nemzetközi katalógusok |
|---|