Hendrick Avercamp
A modern világban a Hendrick Avercamp nagy érdeklődés és vita tárgyává vált. A Hendrick Avercamp eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Relevanciája túlmutat a határokon és a kultúrákon, hiszen hatása a mindennapi élet minden területén érezhető. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hendrick Avercamp-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a mai fejlődéséig. Szigorú és részletes elemzéssel igyekszünk jobban megérteni a Hendrick Avercamp jelentőségét a mai társadalomban és a jövőbeni vetületét.
| Hendrick Avercamp | |
 | |
| Született | 1585. január 27.[1][2] Amszterdam |
| Elhunyt | 1634. május 15. (49 évesen)[1][2] Kampen |
| Állampolgársága | Egyesült Tartományok[3] |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hendrick Avercamp témájú médiaállományokat. | |
Rijksmuseum, Amszterdam
Hendrick Avercamp (Amszterdam, 1585. január 27. – Kampen, 1634. május 15.) holland festő, elsősorban téli tájképeivel vált híressé.
Életpályája
Avercamp Amszterdamban született egy patikus családjában, de Kampenben nőtt fel. Soha nem tanult meg beszélni, mivel valószínűleg születésétől fogva siket volt. Édesanyja tanította írni és rajzolni – ez utóbbi különösen jól ment neki már gyerekkorában.
12 éves korától leckéket vett egy szegény rajzolótól, aki azonban később pestisben meghalt. 18 éves korától Amszterdamban egy nevesebb festőnél, Pieter Isaacsznál folytatta tanulmányait, és már akkor a téli tájképekre specializálta magát. Ebben az időben volt Európában a középkori kis jégkorszaknak is nevezett lehűlésnek az egyik leghidegebb szakasza, amelynek során kemény telek voltak Hollandiában is. Tanította őt Gillis van Coninxloo flamand festő is, aki arra akarta rávenni, hogy búzatáblákat fessen – Hendrick azonban nem akart elszakadni a téli képektől.
1614-ben Avercamp Kampenbe költözött, és ott dolgozott 1634-ben bekövetkezett haláláig.
Munkássága
Avercamp valószínűleg műtermében dolgozott a télen a szabadban készített vázlatai alapján. Siketnémasága miatt saját kis világában élt. A jég örömeit gyermekkorában szerette meg, amikor szüleivel korcsolyázni járt.
Avercamp munkássága az idősebb Pieter Bruegeléhez kapcsolódik. Tájképein mindig sok ember szerepel, akik korcsolyáznak vagy más módokon szórakoznak a jégen. Mulatságos, "illetlen" elemek is gyakoriak képein. Eleinte magas horizontot alkalmazott, majd későbbi képein ez süllyedni kezd, és egyre több látszik az égből. Mesterien kezeli a légköri perspektíva nevű technikát – a levegőég színeinek változtatásával érzékelteti a távolságot. Ugyancsak alkalmazza a "repoussoir" technikát, amikor közeli képelemek szerepeltetésével érzékelteti a perspektívát.
A téli képein kívül tengeri tájakat is festett, de ezek színei az idők során elváltoztak, ezért a művek sokat veszítettek értékükből.
Sok képét vízfestékkel festette, ezeket a gyűjtők albumokba ragasztották. Már életében jelentős népszerűséget szerzett. Művei a világ számos múzeumában fellelhetők, az egyik legkiválóbb gyűjtemény II. Erzsébet windsori kastélyában található.
Jegyzetek
- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven). Proleksis Encyclopedia
- ↑ a b Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia . Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12.
További információk
- Avercamp at the WebMuseum
- Thea Beckman: De stomme van Kampen (A kampeni néma)
- Wilhelm Schmidt: Avercamp, Hendrik van. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1875, 704. oldal (németül)
- Rijksmuseum Amsterdam: Hendrick Avercamp and Barent Avercamp. Frozen Silence: Paintings from Museums and Private Collections. K & V Waterman, 1982.
- Pieter Roelofs (szerk.): The Little Ice Age. Rijksmuseum, Amsterdam 2009, ISBN 978-9086890590
