Abraham van Beijeren

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Abraham van Beijeren témáját azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk annak fontosságáról és relevanciájáról a jelenlegi kontextusban. A mélyreható elemzés során különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel foglalkozunk, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy teljes mértékben megértse a Abraham van Beijeren összetettségét és következményeit a különböző kontextusokban. Ennek mentén elmélyülünk a Abraham van Beijeren-hez kapcsolódó alapvető szempontokba, releváns információkkal, statisztikai adatokkal és szakértői véleményekkel, amelyek gazdagítják a témával kapcsolatos ismereteket. Emellett gyakorlati eseteket és személyes tapasztalatokat is megvizsgálunk, amelyek konkrétan illusztrálják a Abraham van Beijeren hatását a mai társadalomban. Ez a cikk kétségtelenül elengedhetetlen olvasmány lesz azok számára, akik szeretnének mélyen megérteni a Abraham van Beijeren különféle dimenzióit.

Abraham van Beijeren
Született1620[1][2][3][4][5]
Hága
Elhunyt1690. március (69-70 évesen)[6]
Overschie
ÁllampolgárságaEgyesült Tartományok
HázastársaAnna van den Queborn
Foglalkozása
  • festőművész
  • rajzoló
A Wikimédia Commons tartalmaz Abraham van Beijeren témájú médiaállományokat.
Banket csendélet (1667; 141 × 121,9 cm.)
Halas csendélet (1650; 125 × 153 cm.)

Abraham van Beijeren /névváltozat: Beyeren és Beieren/ (Hága, 1620/21 körül — Overschie, Rotterdam 1690.) az egyik kiemelkedő csendéletfestő a holland aranykorban.

Életpályája

Hágában, Delftben, Amszterdamban, majd Alkmaarban és Goudaban élt. 1647-ben házasodott meg, felesége Anna van den Queborn. 1677-ben Overschie-ben telepedett le, s itt érte a halál 1690-ben.

Az 1640-es évek elején tájképeket festett, de hamarosan áttért a csendélet-festésre. Tagja lett a Szent Lukács céhnek. Eleinte halas csendéleteket, majd „életnagyságban” festett pazaron díszített lakoma asztalokat, amelyeket a gazdag holland polgári családok otthonaiban látott. Gyakran festett virágos csendéleteket is, az üveg, kínai porcelán edények és ötvösmunkák és a drága asztalterítők, damaszt, szatén, bársony szintén hangsúlyos szerepet kaptak csendéleteiben. Pazarul bánt a fény-árnyék hatások és a színek alkalmazásával, hozzáfogható más nagy csendéletfestők a holland aranykorban Willem Claesz Heda és Willem Kalf.

A világ számos híres múzeumában őrzik műveit, a Rijksmuseum Amszterdamban, az Alte Pinakothek Münchenben, a Puskin Múzeum Moszkvában, a Gemäldegalerie Drezdában, a County Museum of Art Los Angeles-ben, stb. A budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz tőle egy tengerképet és két csendéletet.

A Csendélet gyümölccsel, tenger gyümölcseivel és értékes edényekkel című, 1654-ben festett képét 2015 decemberében 380 ezer euróért vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár programjának keretében.[7]

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  2. ↑ Abraham van Beyeren (angol nyelven). Union List of Artist Names
  3. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ AGORHA (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ RKD – Holland Művészettörténeti Intézet. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  7. ↑ Újabb kiemelkedő festménnyel gyarapodott a hazai műkincsvagyon a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának jóvoltából

Források

  • A művészet története : a barokk. Budapest : Corvina, 1988. Abraham van Beijeren lásd 190. p. ISBN 963 13 2393 5
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1935. Beijeren, Abraham van lásd 90. p.

További információk