Havas

A következő cikkben részletesen megvizsgáljuk a Havas hatását a mai társadalomra. Megjelenése óta a Havas vitákat és vitákat vált ki, felkeltve a szakértők és minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét. Az évek során bebizonyosodott, hogy a Havas jelentős hatással van a mindennapi élet különböző területeire, a kommunikációtól az információfogyasztásig. Ebben a cikkben megvitatjuk, hogy a Havas hogyan alakította kultúránkat, befolyásolta döntéseinket, és megkérdőjelezte felfogásainkat, valamint azt, hogy milyen lehetséges jövőbeli következményei lehetnek annak, hogy jelenléte a társadalmunkban jelen lesz.

Havas (Snežnica)
Havas zászlaja
Havas zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1426
PolgármesterMilan Hlavatý
Irányítószám023 32
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámKM
Népesség
Teljes népesség1085 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség179 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság398 m
Terület5,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 27″, k. h. 18° 47′ 33″49.257500°N 18.792500°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 27″, k. h. 18° 47′ 33″49.257500°N 18.792500°E
Havas weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Havas témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Havas (1899-ig Sznazsnicza, szlovákul Snežnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése

Zsolnától 8 km-re északkeletre, a Havas-patak partján fekszik.

Története

1426-ban „Szneznych” alakban említik először, a sztrecsnói uradalomhoz tartozott. 1438-ban „Sznesznicze”, 1439-ben „Sneznice”, 1511-ben „Zneznycza” alakban szerepel az írott forrásokban. 1511-ben az óvári uradalom része lett. 1598-ban egy malom és 10 ház állt a faluban. 1784-ben 34 házában 35 család és 243 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZNESNICZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Pongrácz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez 3/4 mértföldnyire; határja néhol meglehetős.”[2]

1828-ban 40 háza és 309 lakosa, 1850-ben 352 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással, drótozással foglalkoztak. Később sokan idénymunkákból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szneznicza, tót falu, Trencsén vmegyében, Tepliczához északra 1 órányira, 352 kath. lak. F. u. gr. Pongrácz. Ut. p. Zsolna.”[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 414, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 957 lakosából 953 szlovák volt.

2011-ben 987 lakosából 946 szlovák volt.

Neves személyek

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások