Hanuy Ferenc

Napjainkban a Hanuy Ferenc olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Megjelenése óta felkeltette a szakemberek, az akadémikusok és a nagyközönség érdeklődését a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt. Hatása világszerte elterjedt, vitákat, elmélkedéseket és cselekvéseket generálva, amelyek célja, hogy megértsék hatókörét és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Hanuy Ferenc-et, megvizsgálva annak eredetét, fejlődését és a mai következményeket. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és olyan kritikai perspektívát kínálunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy megértsék a témát és a körülöttünk lévő világgal való kapcsolatát.

Hanuy Ferenc
Magyarország
– 20. század –
Élete
Született1867. március 9.
Pécs
Elhunyt1953. május 1. (86 évesen)
Pécs
Pályafutása
Iskola/Irányzatkatolikus teológia
Fontosabb műveiA vegyes házasságok jogtörténete

Hanuy Ferenc (Pécs, 1867. március 9. – Pécs, 1953. május 1.) egyetemi tanár, kanonok.

Élete

A középiskoláit a pécsi cisztercita gimnáziumban, a teológiát a pécsi szemináriumban végezte, illetve 1886-tól a Pázmáneum növendéke volt. 1890-ben Bécsben pappá szentelték. 1891-től püspöki szertartó volt. 1898-tól az egyházjog és egyháztörténet tanára a pécsi szemináriumban. 1906-tól a budapesti egyetem hittudományi karán az egyháztörténet, 1908-tól az egyházjog nyilvános rendes tanára. 1910-1911-ben és 1915-1916-ban a hittudományi kar dékánja volt. 1920-1921-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora. 1923-tól pécsi kanonok és a szeminárium kormányzója, ekkor lemondott egyetemi tanári állásáról.

1911-től gyerőmonostori címzetes apát, 1927-től pápai prelátus, 1940-től apostoli protonotárius. 1915-ben a Szent István Akadémia alapító tagja.

A Pécsi Dunántúl szerkesztőbizottságának elnöke. 1900-1902 között a Pécsi Közlöny szerkesztője. A Mecsek Egyesület választmányi tagja.[1] 1913-1914 között a Religió szerkesztője.

A pécsi központi temetőben nyugszik.[2]

Művei

  • 1903 Katolikus egyetem Pécsett. Pécsi Püspöki Intézet Értesítője 1902/03.
  • 1903 A keresztség kiszolgáltatása az egyházjog és a magyar közjog szempontjából. Pécs.
  • 1904 A vegyes házasságokra vonatkozó tételes jog és gyakorlati eljárás. Pécs.
  • 1904 A vegyes házasságok jogtörténete, különös tekintettel Magyarországra. Pécs.
  • 1905 A pápa szuverénsége jogi szempontból. Pécs.
  • 1905 A vallásváltoztatás az egyházjog és a magyar államjog szerint. Pécs.
  • 1907 A parthogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben. Budapest.
  • 1910-1911 Pázmány Péter bíbornok, esztergomi érsek, Magyarország prímása összegyüjtött levelei I-II. Budapest.
  • 1912 A jegyesség és házasságkötési forma kifejlődése a Ne temere dekrétumig. Budapest.
  • 1918 70 éves küzdelem az autonómiáért. Budapest.
  • 1918 A katolikus autonómia főbb problémái. Budapest.
  • 1920 A pápa szuverénsége. Rektori székfoglaló. Budapest.
  • 1921 A közületek jogállása és az egyetemek. Ünnepi beszéd. Budapest.
  • 1922 Álapostoli kánongyűjtemények az első 3 századból. Budapest.

Jegyzetek

  1. ↑ A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka. . (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
  2. ↑ nori.gov.hu Archiválva 2016. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben; agt.bme.hu Archiválva 2016. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

  • Magyar Katolikus Lexikon
  • Csorba Győző Könyvtár
  • 1902 A Pécsi Püspöki Hittudományi Intézet évkönyve 1901-1902. Pécs, 108-109.
  • MTA tagajánl. 1912, 18.
  • KL II, 255.
  • Kalotai 1933, 383.
  • Ki kicsoda? 1936.
  • 1940 Keresztény magyar közéleti almanach / fel. szerk. Hortobágyi Jenő. Budapest, I, 362.
  • Schem. Qu. 1917:34; 1943:161.
  • Cat. Qu. 1948:28.
  • Gulyás XII:568.
  • Diós 1995.