Hajdúsámson

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

Hajdúsámson
Légifotó
Hajdúsámson címere Hajdúsámson zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Debreceni
Jogállás	város
Polgármester	Antal Szabolcs (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4251
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	13 960 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	187,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	69,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 36′, k. h. 21° 46′47.6, 21.76666666666747.600000°N 21.766667°EKoordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 21° 46′47.6, 21.76666666666747.600000°N 21.766667°E
Hajdúsámson Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Hajdúsámson weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúsámson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hajdúsámson város Hajdú-Bihar vármegyében, a Debreceni járásban. A legnagyobb olyan település Magyarországon, ahol több férfi él, mint nő.

Fekvése

Az Alföld határ menti térségében, Debrecentől 10 kilométerre északkeletre helyezkedik el. Jól megközelíthető a térség fontosabb városai felől. mind közúton, mind pedig vasúton.

Részei Martinka, Melegoldal, Oncsatelep és Sámsonkert. Melegoldal (vagy Melegoldal tanya) 3 kilométerre délkeletre fekszik Hajdúsámsontól.

Megközelítése

Legfontosabb közúti elérési útvonala a 471-es főút, amely korábban átszelte a várost, ma nyugat felől elkerüli azt; a korábbi belterületi szakasz ma mellékútként a 4931-es útszámozást viseli. Hajdúhadházzal a 4902-es, Vámospérccsel a 4908-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Hajdúsámson vasútállomás a központ északi szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4931-es útból kiágazó 49 303-as számú mellékút (Kossuth utca) biztosítja.

Története

Hajdúsámson (Sámson) és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, melyet az itt 1907-ben előkerült, i. e. 2. évezredből származó leletek is bizonyítanak.

Árpád-kori település, nevét már 1213-ban említették a Váradi regestrumban. A 14. században a debreceni uradalom tartozéka. A 17. század elején megoszlott a bajomi és a diószegi uradalom között. Debrecen városa a 17. században a tudatos terjeszkedés révén jóformán az egész falu birtokosa lett. Jövedelme a református kollégium fenntartására szolgált.

Az addig Bihar megyéhez tartozó község 1876-ban az akkor szervezett Hajdú megye része lett, majd 1950-től Hajdú-Bihar megye Debreceni járásához tartozott. A település 2004-ben városi rangot kapott.

Egyéb érdekességek

2011. február 17-én itt mérték Magyarországon az év legvastagabb hótakaróját. A hó vastagsága elérte az 54 centimétert.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Kiss Géza	független
1994–1998	Hamza Gábor	MSZP
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2010	Andó Lászlóné	Fidesz
2010–2014	Hamza Gábor	független
2014–2019	Antal Szabolcs	Fidesz-KDNP
2019–2024		Fidesz-KDNP
2024-től		Fidesz-KDNP

Népesség

2012-es adatok szerint a lakónépesség 13 105 fő, a lakások száma 4 280.

Népesség éves %-os változása

• -0.6 %/év
• +0.81 %/év
• +1.13 %/év
• +0.89 %/év
• +0.85 %/év
• +1.16 %/év
• +0.98 %/év
• -0.12 %/év
• +0.65 %/év
• -0.64 %/év
• +0.45 %/év
• +0.12 %/év
• +2.97 %/év
• +2.09 %/év
• -0.32 %/év
• +4.46 %/év

Lakosságszáma

• 1900-ban 4925 fő
• 1910-ben 5381 fő
• 1920-ban 5859 fő
• 1930-ban 6540 fő
• 1949-ben 7252 fő
• 1990-ben 7734 fő
• 2001-ben 10 681 fő
• 2015-ben pedig 12 961 fő

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

2011-ben a népszámlálás adatai alapján a település 13 128 lakosának 88,38%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A cigány nemzetiséghez tartozónak 629 fő vallotta magát, ami a település lakosságának 4,79%-a.

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1% ukránnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,1% volt református, 6,2% római katolikus, 4,7% görög katolikus, 2,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 23,1% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).

Nevezetességei

Kaláni vaskályha a 19-20. század fordulójáról

• Jelentős bronzkori emléke az 1907-ben előkerült ún. „hajdúsámsoni kincs”, amely tizenkét harci baltából és díszes kardból áll, és jelenleg a debreceni Déri Múzeumban van kiállítva.
• Emléktölgy: Hajdú-Bihar vármegye védett természeti értéke.
• Kályhamúzeum – Bardi János kályhagyűjtő öntöttvaskályha gyűjteménye a régi mozi épületében, ahol 190 különböző öntöttvaskályha, csápos- és kerekes öntöttvaskutak, öntöttvas vasalók vannak kiállítva.
• Református templom. 1800 körül kezdték el az építését.

Itt született híres személyek

• Ember Pál (Sámson, 1827. február 17. – Biharkeresztes, 1890. június 13.) református lelkész
• Kúnos Ignác (1860–1945) nyelvész, turkológus, a török népköltészet úttörő jelentőségű kutatója, az MTA tagja
• Leszkay András (Sámson, 1863. július 1. – Budapest, 1928. augusztus 2.) színigazgató
• Leitner Mihály (1864-?) jogász, szerkesztő, közíró
• Adler Miklós (1909. október 25. – Tel-Aviv, Izrael, 1965. október 20.) magyar festő, grafikus
• Tar Sándor (1941–2005) író
• Mező József (1957) labdarúgó, kapus (Debreceni MVSC)

Irodalom

• Gazdag István: Hajdúsámson története és néprajza, 2000 ISBN 9630034670
• Baranyi Béla: Hajdúsámson, 2000 (A Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozatban ISSN 1586-0469) ISBN 9639287040

Jegyzetek

1. ↑ a b Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 18.)
2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
3. ↑ http://nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_lakossag_2018.xlsx
4. ↑ Explore Melegoldal in Hungary (angol). Tripmondo. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
5. ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
6. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
7. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
8. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
9. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
10. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
11. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
12. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
13. ↑ Polgármester-választás. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
14. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2012 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
15. ↑ Hajdúsámson Helységnévtár

Külső hivatkozások

• Hajdúsámson város önkormányzatának honlapja
• Hajdúsámson közigazgatási portálja Archiválva 2011. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hajdúsámson régen és ma; szerk. Vincze Tamás; Önkormányzat, Hajdúsámson, 2014

Hajdú-Bihar vármegye települései
Megyei jogú város	Debrecen
Városok	Balmazújváros Berettyóújfalu Biharkeresztes Derecske Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúsámson Hajdúszoboszló Kaba Komádi Létavértes Nádudvar Nyíradony Polgár Püspökladány Téglás Tiszacsege Vámospércs
Nagyközségek	Bagamér Csökmő Egyek Földes Hosszúpályi Nagyrábé Nyírábrány Pocsaj Sárrétudvari Zsáka
Községek	Álmosd Ártánd Bakonszeg Báránd Bedő Berekböszörmény Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Bocskaikert Bojt Darvas Ebes Esztár Folyás Furta Fülöp Gáborján Görbeháza Hajdúbagos Hajdúszovát Hencida Hortobágy Kismarja Kokad Konyár Körösszakál Körösszegapáti Magyarhomorog Mezőpeterd Mezősas Mikepércs Monostorpályi Nagyhegyes Nagykereki Nyíracsád Nyírmártonfalva Sáp Sáránd Szentpéterszeg Szerep Tépe Tetétlen Tiszagyulaháza Told Újiráz Újléta Újszentmargita Újtikos Váncsod Vekerd

A Debreceni járás települései
Debrecen · Hajdúsámson

Hajdú vármegye települései
Hajdúböszörmény · Hajdúnánás · Hajdúszoboszló
Hajdúböszörményi járás: Alsójózsa · Felsőjózsa · Hajdúdorog · Hajdúhadház · Téglás
Hajdúszoboszlói járás: Földes · Hajdúszovát · Kaba · Nádudvar · Püspökladány · Tetétlen
Központi járás: Balmazújváros · Egyek · Hajdúsámson · Mikepércs · Tiszacsege · Vámospércs

Nemzetközi katalógusok	WorldCat: E39PBJwMB4Djry84VThJggcgKd VIAF: 247843413