A mai világban a Adler Miklós olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és minden korosztály és kultúrájú ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Adler Miklós érdekességgé vált azok számára, akik szeretnék jobban megérteni az őket körülvevő világot. Ahogy elmélyülünk ebben a cikkben, feltárjuk a Adler Miklós különböző aspektusait, és megvitatjuk annak fontosságát a különböző területeken. Történelmi relevanciájától a mai hatásig a Adler Miklós továbbra is vita és vita tárgya, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
Adler Miklós | |
Született | 1909. október 25. Hajdúsámson |
Meghalt | 1965. október 20. (55 évesen) Tel-Aviv |
Adler Miklós (Hajdúsámson, 1909. október 25.[1] – Tel-Aviv, Izrael, 1965. október 20.) magyar festő, grafikus.
Adler Benjámin szatócs és Klein Sarolta gyermekeként izraelita családban született. Debrecen városában Vadász Endre, majd 1929 és 1934 között Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Budapesten Réti István és Varga Nándor Lajos voltak a mesterei. A debreceni izraelita gimnáziumban tanított 1934 és 1948 között. 1937. július 6-án Debrecenben házasságot kötött Farkas Nándor kereskedő és Taub Alice lányával, Zsuzsannával.[2][3] Ebben a városban Félegyházi László segítségével együtt szabadiskolát szervezett, akivel a Nagybányai művésztelepen járt 1936 ban. Vele együtt tanítóként dolgozott a debreceni szabadiskolában. Rajztanárként működött az egri Pedagógiai Főiskolán 1949-től. Tagja volt az Ajtósi Dürer Céhnek, később a Művészek Szabadszervezete debreceni csoportjának is. Az 1960-as években kiköltözött Izraelbe. Legnagyobb sikereit grafikus munkáival érte el.
Egyéni kiállítások:
Válogatott csoportos kiállítások:
Fametszetű albumai a következők:
Közgyűjtemények közül legtöbb műve a Déri Múzeumban található.