Napjainkban a Hölgyem, Isten áldja! (film, 1977) nagy érdeklődés és vita tárgyává vált különböző területeken. Mind a társadalomban, mind a tudományos területen a Hölgyem, Isten áldja! (film, 1977) vegyes érzelmek és vélemények sorozatát váltotta ki, amelyek végtelen vitákat és elmélkedéseket váltottak ki. Éppen ezért fontos időt és teret szánnunk a Hölgyem, Isten áldja! (film, 1977) életünkre gyakorolt hatásának és következményeinek mélyreható feltárására és elemzésére. Ebben a cikkben elmélyülünk a Hölgyem, Isten áldja! (film, 1977) különböző aspektusaiban, megvizsgálva annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait. Hasonlóképpen, foglalkozni fogunk a Hölgyem, Isten áldja! (film, 1977) körüli különböző nézőpontokkal és álláspontokkal annak érdekében, hogy megértsük ezt az összetett és jelentős témát.
Hölgyem, Isten áldja! (The Goodbye Girl) | |
1977-es amerikai film | |
Rendező | Herbert Ross |
Producer | Ray Stark |
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró | Neil Simon |
Főszerepben | |
Zene | Dave Grusin |
Operatőr | David M. Walsh |
Jelmeztervező | Ann Roth |
Díszlettervező | Albert Brenner |
Gyártás | |
Gyártó | Metro-Goldwyn-Mayer |
Ország | ![]() |
Nyelv | angol |
Forgatási helyszín | New York |
Játékidő |
|
Forgalmazás | |
Forgalmazó | |
Bemutató |
|
További információk | |
A Hölgyem, Isten áldja! (eredeti cím: The Goodbye Girl) 1977-ben bemutatott amerikai romantikus filmvígjáték-dráma, melyet Neil Simon forgatókönyvéből Herbert Ross rendezett. A főbb szerepekben Richard Dreyfuss, Marsha Mason és Quinn Cummings látható.
Az Amerikai Egyesült Államokban 1977. november 30-án mutatták be, bevételi és kritikai siker mellett. Dreyfuss elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat (az akkor 30 éves színész lett a kategória legfiatalabb nyertese, Adrien Brody 2003-as győzelméig).[2] Mason és Cummings alakításait szintén Oscarra jelölték.
Azonos című tévéfilmes feldolgozása 2004-ben jelent meg.[3]
Paula McFadden a harmincas éveiben járó, elvált táncosnő. Tízéves kislányával, Lucyvel Manhattanben élnek házas barátja, Tony DeForrest lakásában. Amikor egy nap visszaérnek a vásárlásból, otthonukat üresen találják: távollétükben ugyanis Tony elhagyta párját és egy filmszerep kedvéért Olaszországba utazott. Paula tudtán kívül Tony kiadta albérletbe a lakást egy Elliot Garfield nevű, különc chicagói színésznek. Elliot egy éjjel váratlanul felbukkan és követeli, hogy engedjék beköltözni. Paula kénytelen ebbe beleegyezni és bár eleinte egymás idegeire mennek, idővel egymásba szeretnek.
Szerep | Színész | Magyar hang[4] |
---|---|---|
Elliot Garfield | Richard Dreyfuss | Tahi Tóth László |
Paula McFadden | Marsha Mason | Földi Teri |
Lucy McFadden | Quinn Cummings | Lengyel Kati |
Somlai Edina[a] | ||
Mark Bodine | Paul Benedict | Gálvölgyi János |
Donna Douglas | Barbara Rhoades | Rátonyi Hajni |
Mrs. Crosby | Theresa Merritt | |
Ronnie Burns | Michael Shawn | Dobránszky Zoltán |
Rhonda Fontana | Patricia Pearcy | |
III. Richárd szereplője | Powers Boothe | |
Tom Everett | ||
Raymond J. Barry | ||
Joe Regalbuto | ||
Oliver Fry | Nicol Williamson[b] |
A film pozitív kritikákat kapott. A Rotten Tomatoes-on 25 kritikus véleményének összegzése után 80%-os értékelésen áll.[5]
Roger Ebert filmkritikus a maximális négyből három csillagra értékelte. Bár nem nyűgözte le Mason filmbéli karaktere és színészi játéka (szerinte az „szinte sosem kelt szimpátiát”), Dreyfuss alakítását dicsérte. A színész III. Richárddal kapcsolatos jeleneteit a legviccesebb filmjelenetnek nevezte Mel Brooks Hitler tavasza című fiktív zenés darabja óta (mely az 1967-es Producerek című filmben volt látható).[6]
Díj | Kategória | Jelölt | Eredmény | Ref. |
---|---|---|---|---|
Oscar-díj | legjobb film | Ray Stark | Jelölve | [7] |
legjobb férfi főszereplő | Richard Dreyfuss | Elnyerte | ||
legjobb női főszereplő | Marsha Mason | Jelölve | ||
legjobb női mellékszereplő | Quinn Cummings | Jelölve | ||
legjobb eredeti forgatókönyv | Neil Simon | Jelölve | ||
BAFTA-díj | legjobb férfi főszereplő | Richard Dreyfuss | Elnyerte | [8] |
legjobb női főszereplő | Marsha Mason | Jelölve | ||
legjobb forgatókönyv | Neil Simon | Jelölve | ||
David di Donatello-díj | legjobb külföldi rendező | Herbert Ross | Elnyerte[c] | |
legjobb külföldi színész | Richard Dreyfuss | Elnyerte | ||
Golden Globe-díj | legjobb filmmusical vagy vígjáték | – | Elnyerte | [9] |
legjobb férfi főszereplő (zenés film vagy vígjáték) | Richard Dreyfuss | Elnyerte | ||
legjobb női főszereplő (zenés film vagy vígjáték) | Marsha Mason | Elnyerte[d] | ||
legjobb női mellékszereplő | Quinn Cummings | Jelölve | ||
legjobb forgatókönyv | Neil Simon | Elnyerte | ||
A Japán Filmakadémia díja | legjobb idegen nyelvű film | – | Jelölve |