Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Győrffy Miklós-et és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A nyilvános színtéren való megjelenése óta a Győrffy Miklós megragadta az emberek fantáziáját, és heves vitákat váltott ki jelentéséről és relevanciájáról. Ez a jelenség kétségtelenül kitörölhetetlen nyomot hagyott a populáris kultúrában, befolyásolva a társadalom felfogását és megközelítését a kérdések széles körében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Győrffy Miklós többféle dimenzióját és befolyását többek között a politika, a technológia, az oktatás területén. Elemezzük a Győrffy Miklós-re vonatkozó különböző nézőpontokat is, így teljesebb és gazdagabb megértést tesz lehetővé annak fontosságáról a jelenlegi panorámában.
Győrffy Miklós | |
![]() | |
Született | Győrffy Miklós 1943. december 21. Segesd |
Elhunyt | 2020. április 23. (76 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Erdős Erzsébet (1968) |
Foglalkozása | újságíró, egyetemi tanár |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Győrffy Miklós témájú médiaállományokat. | |
Győrffy Miklós (Segesd, 1943. december 21. – 2020. április 23.) újságíró, egyetemi tanár.
Szülei Győrffy József és Teleky Etelka voltak. 1963–1968 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–filozófia szakos hallgatója volt. 1968–1971 között Újpesten volt népművelő és pedagógus. 1971 óta a Magyar Rádió munkatársa, vezető szerkesztője volt. 1975–1978 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem etikatanára volt. 1978–1981 között az Újságíró Oktatási Központban újságírói műfajismeretet oktatott. 1980–1983 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar szociológia szakát is elvégezte. 1980–2008 között a Magyar Televízió külső munkatársa volt. 1990 óta Századvég Politikai Főiskola pedagógusa. 1993 óta a Kodolányi János Főiskola kommunikációs tanszékvezető docense. 2010-ben doktorált.
1968-ban házasságot kötött Erdős Erzsébettel. Két gyermekük született: Szabolcs (1971) és Orsolya (1974).