Gubasóczy János
A modern világban a Gubasóczy János minden korosztály és állapotú ember számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Gubasóczy János vezető szerepet töltött be mindennapi életünk különböző területein. Akár a munka, az oktatás, a kulturális vagy a szociális szférában, a Gubasóczy János vitákat, reflexiókat és ellentmondó véleményeket váltott ki. A történelem során a Gubasóczy János fontos mérföldköveket jelölt meg, és jelentősen befolyásolta életünket és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben a Gubasóczy János-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak hatását, fejlődését és jövőbeli előrejelzéseit.
| Gubasóczy János | |||||
| Pécs, Vác, Nyitra, majd Kalocsa püspöke | |||||
| Született | nem ismert Nagyszombat | ||||
| Elhunyt | 1686. április 10. Bécs | ||||
| Felekezet | római katolikus egyház | ||||
| Püspökségi ideje 1676. március 29. – 1679. augusztus 29. (Vác) | |||||
| Püspökségi ideje 1679. augusztus 29. – 1686. április 10. (Nyitra) | |||||
| Püspökségi ideje 1685 – 1686. április 10. (Kalocsa) | |||||
| Gubasóczy János a Catholic Hierarchy-n | |||||
Gubasóczy János (Nagyszombat, ? – Bécs, 1686. április 10.[1]) magyar főpap.
Élete
1642-től a Pázmáneumban, majd 1644. december 1-től, miután a négy kisebb rendet fölvette, a Collegium Germanicum Hungaricumban tanult. 1648. szeptember 5-én szentelték fel pappá. 1650-től Vágsellyén plébános, 1655. január 22-étől az esztergomi főkáptalan őrkanonokja, 1662. március 9-étől honti főesperes, majd szentgyörgymezei prépost (1663), szekszárdi apát (1664), nagyszombati plébános (1665. szeptember 8.). 1667. május 1-jétől éneklőkanonok, szkópiai címzetes püspök, esztergomi általános helynök, 1668. július 17-étől pedig pécsi címzetes püspök.
1670-ben Rothal János királyi biztossal Lőcsén a Felvidék békéjének helyreállításán munkálkodott. Javasolta új békéltető biztos kiküldetését, amely az elkobzott birtokok visszaadásával, a lázongóknak adott kegyelemmel, a vármegyék meghallgatásával és kívánságaik teljesítésével teremtsen nyugalmat. 1671-től tagja volt a Zrínyi-Nádasdy-Frangepán fölött ítélkező bizottságnak. 1676. március 29-étől váci püspök.
Az éneklőkanonokságról április 22-én mondott le, s cserébe megkapta a szenttamási prépostságot. 1679. augusztus 29-étől nyitrai püspök, közben 1680‑1686 között kancellár. Helyreállíttatta a püspöki‑várat. A nagyszombati szemináriumban 12 nyitrai kispapnak biztosított alapítványi helyet. 1685-től a nyitrai püspökség megtartása mellett kalocsai érsek és pilisi apát.
Jegyzetek
- ↑ Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 271. o. ISBN 978-963-06-7919-0
Források
- Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998. 245. o. ISBN 963-361-626-3
| Előde: Salix János |
Pécsi püspök
1668–1675 |
Utóda: Széchényi Pál |
| Előde: Pongrácz György |
Váci püspök
1676–1679 |
Utóda: Korompay Péter |
| Előde: Pálffy Tamás |
Nyitrai katolikus püspök
1679–1686 |
Utóda: Korompay Péter |
| Előde: Széchényi György |
Kalocsai érsek
1685–1686 |
Utóda: Borkovich Márton |
