Korompay Péter
Napjainkban a Korompay Péter olyan téma, amely jelentős jelentőséggel bír a mai társadalomban. Az idő múlásával a Korompay Péter sokak érdeklődési területévé vált, mivel közvetlen hatással van életmódunkra és környezetünkre. Ez egy olyan téma, amelyet különböző nézőpontokból vitattak meg és elemeztek, vitákat és vitákat generálva a közvéleményben. Ebben a cikkben a Korompay Péter különböző aspektusait tárjuk fel, elmélyülve annak eredetével, fejlődésével és mai következményeivel. Annak érdekében, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról, különböző nézőpontokat és szakértői véleményeket mutatunk be a témában. Kétségtelen, hogy a Korompay Péter olyan releváns kérdés, amely megérdemli, hogy komolyan és tárgyilagosan foglalkozzunk vele.
| Korompay Péter | |||||
| Vác, Eger, majd Nyitra püspöke | |||||
 | |||||
| Született | 1623. június 24. Nahács | ||||
| Elhunyt | 1690. május 12. (66 évesen) Bécs | ||||
| Felekezet | római katolikus egyház | ||||
| Püspökségi ideje 1679. augusztus 21. – 1681. december 27. (Vác) | |||||
| Püspökségi ideje 1681. december 27. – 1686. december 16. (Eger) | |||||
| Püspökségi ideje 1686. december 16. – 1690. május 12. (Nyitra) | |||||
| Korompay Péter a Catholic Hierarchy-n | |||||
Korompay Péter (Nahács, 1623. június 24. – Bécs, 1690. május 12.) 1679-től váci, 1681-től egri, majd 1686-tól nyitrai püspök, királyi kancellár.
Élete
Korompay Péter filozófiai és theologiai doktor volt, aki esztergomi kanonokkénht működött 1679. augusztus 21-ig, amikor váci püspökké nevezték ki. 1681. december 28-tól egri püspök lett, majd 1683 tavaszán praeconisáltatott Rómában. Ezután elfoglalta püspöki székét, de már az év júliusában Thököly Imre hadserege miatt Kassáról távozni kényszerült. 1687-ben nyitrai püspökké nevezték ki, 1690-ben hunyt el Bécsben.
Művei
Korompay művei kéziratban maradtak fenn a nyitrai egyházmegyei könyvtárban:
- Vegyes magyar és latin jegyzetek 1661–1686., 4-rét 124 levél; (ezek közt: Series Dnorum in V. Capitulo Strigoniensi existentium... usque ad annum 1620., összesen 20 kanonok; 1685. nov. 17-20. naplójegyzetei)
- Korompay jegyzőkönyve 1686–1688. 4-rét 117 levél; (ebben van: Compendium sive Extractus Propositionis Caes. Regiae. Ezen pontokat, melyekből I. Lipót őszinte szándéka, a magyar nemzettel kibékülni s az országnak régi alkotmányát visszaadni, kiderül, Korompay véleményével együtt, egész kiterjedésében közli Vágner)
- Korompay latin naplója 1687. szept. 22-től 1690. jan. 1-ig, 4-rét 181 levél, (Rövid jegyzetek: a kancelláriához érkezett kérvények, tanácskozások és királyi kihallgatások napjai, főrendi személyeknél lett hivatalos vagy magánlátogatásai, utazásai Pozsonyba, Nyitrára, a nála különféle ügyekben megfordult személyek nevei)
- Korompay jegyzőkönyve 1689–90. 4-rét 61 levél (A kancelláriánál elintézett ügydarabok, kérvények, azokra vonatkozó levelek másolatai.)
Források
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3 Korompay Péter
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
| Előde: Gubasóczy János |
Váci püspök
1679–1681 |
Utóda: Kéry János |
| Előde: Pálffy Ferdinánd |
Egri püspök
1681–1686 |
Utóda: Fenessy György |
| Előde: Gubasóczy János |
Nyitrai katolikus püspök
1686–1690 |
Utóda: Haskó Jakab |
