Ebben a cikkben elmélyülünk a Kéry János lenyűgöző világában, feltárva eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását és a különböző területeken betöltött relevanciáját. A kezdetektől napjainkig a Kéry János alapvető szerepet játszott az emberiség történetében, kulturális és technológiailag egyaránt befolyásolva. Ezen a vonalon mélyrehatóan elemezzük fejlődését, következményeit és azt, hogy hogyan alakította ki a világ megértésének módját. Ezen túlmenően elmélyülünk a lehetséges jövőbeni következményeiben is, széles és összetett látásmódot kínálva erről az érdekes jelenségről, amely továbbra is emberek millióinak figyelmét ragadja meg szerte a világon.
Kéry János | |||||
Csanád, majd Vác püspöke | |||||
Született | 1637. szeptember 4. Ipolykér | ||||
Elhunyt | 1685. március 3. (47 évesen) Nagyszombat | ||||
Nemzetiség | magyar | ||||
Felekezet | római katolikus egyház | ||||
Püspökségi ideje 1678. március 31. – 1681. december 28. (Csanád) | |||||
Püspökségi ideje 1681. december 28. – 1685. március 3. (Vác) | |||||
Kéry János a Catholic Hierarchy-n |
Ipoly-kéri báró Kéry János (Ipolykér, Nógrád vármegye, 1637. szeptember 4. – Nagyszombat, 1685. március 3.) teológiai s bölcseleti doktor, váci püspök.
Kéry János gróf koronaőr és Czobor Orsolya protestáns szülők fia. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban, a bölcseletet pedig Bécsben végezte, ugyanitt doktorált 1655-ben. 1656-ban pálos szerzetes lett, július 23-án tett szerzetesi fogadalmat Lepoglaván. 1658. október 9-től 1662. szeptember 4-ig a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke volt, 1663-tól a lepoglavai zárdában a filológia tanára, 1666-ban spirituális Nagyszombatban, egyszersmind a teológiát tanította és a rendfőnök titkára volt. 1669. június 3-tól 1675-ig a pálos szerzetesek főnöke volt.
1676. március 29-én szerémi címzetes püspök lett, majd április 22-én a Szent Istvánról nevezett prépost székét nyerte az esztergomi főszékesegyházi káptalanban. 1678. március 31-én csanádi címzetes püspök, 1679-ben Szelepcsényi prímás helynöke volt. 1681. december 28-től váci püspökké nevezték ki.
1684 júniusában kivette részét a török elleni győzelmes visegrádi csatából. Június 24-én bevonult Vácra a sereggel együtt, ide helyezte vissza a püspöki székhelyet. A protestánsokat visszavette az egyetlen épen maradt templomot. 1684 novemberében Vácot a török miatt futva kellett elhagynia, Nagyszombatba már betegen érkezett meg. Megírta a Zrínyiek hadjáratait, ő tartotta Zrínyi Miklós fölött a gyászbeszédet.
Előde: Pálffy Ferdinánd |
Csanádi püspök
1678–1681 |
Utóda: Balogh Miklós |
Előde: Korompay Péter |
Váci püspök
1681–1685 |
Utóda: Balogh Miklós |