A mai világban a Goran Bregović olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét felkeltette szerte a világon. Relevanciája és hatása a személyestől a globálisig terjed, hatása pedig a mindennapi élet minden területén érezhető. Az idő előrehaladtával a Goran Bregović továbbra is megkérdőjelezi a tudás határait, és vitákat generál a társadalomban. Ebben az összefüggésben elengedhetetlen, hogy teljes mértékben feltárjuk ezt a témát, megértsük következményeit, és elgondolkodjunk az életünkre gyakorolt hatásán. Ebben a cikkben elmélyülünk a Goran Bregović lenyűgöző világában, elemezzük annak számos oldalát, és felfedezzük, hogyan befolyásolhatja felfogásunkat és cselekedeteinket.
Goran Bregović | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1950. március 22. (75 éves) Szarajevó |
Házastársa | Dženana Sudžuka |
Pályafutás | |
Műfajok | |
Együttes | Bijelo dugme |
Hangszer | gitár |
Tevékenység | zeneszerző, zenész |
Kiadók | |
IPI-névazonosító | 00065617761 |
Goran Bregović weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Goran Bregović témájú médiaállományokat. | |
Goran Bregović (cirill betű szerb írással: Горан Бреговић), becenevén Brega (Szarajevó, 1950. március 22. –) szerbhorvát zeneszerző, gitáros, a Bijelo dugme együttes tagja volt 1974-től 1989-ig.
Szarajevóban született, horvát apa (Franjo Bregović) és szerb anya gyermekeként. Miután szülei elváltak, édesanyjával élt Szarajevóban. Zenélni még gyermekkorában kezdett, hegedülni tanult egy zeneiskolában, ám tehetségtelennek nyilvánították és a második évben elbocsátották. Tizenévesként kapta meg első gitárját édesanyjától. Gimnazista korában Bregović az Izohipse együttesben basszusgitározott. Hamarosan ebből az iskolából is eltanácsolták, így intézményt váltott, ahol a Beštije nevű zenekarhoz csatlakozott, újfent basszusgitárosként. 16 éves korában édesanyja külön költözött tőle, így a rokonok által nyújtott minimálisan támogatást leszámítva saját magának kellett gondoskodnia a megélhetéséről. Népzenét játszott egy konjici bárban, építkezéseken dolgozott és újságot árult.
1969-ben figyelt rá fel Željko Bebek, aki a 18 éves gitárost meghívta a Kodeksi együttesbe. 1971 őszén Bregović megkezdte egyetemi tanulmányait, amit hamarosan félbe is szakított. Zoran Redžić-csel, a Kodeksi egy másik tagjával 1971-ben beléptek a Jutro együttesbe, mely a nevét 1974-ben Bijelo dugméra változtatta. Eme nagy sikerű együttes széthullása után Goran filmzenéket kezdett komponálni, egyik első munkája Emir Kusturica Cigányok ideje című 1989-es filmjéhez írt zenéje volt. Szerzett még zenét Iggy Pop és Cesária Évora számára is. 1993-ban Párizsban feleségül vette barátnőjét, Dženana Sudžukát, Emir Kusturica filmrendező volt az esküvői tanúja. 1997-ben együtt dolgozott Sezen Aksu török énekesnővel Düğün ve Cenaze című lemezén. Közös albumot készített 1999-ben George Dalaras-szal, Thessaloniki - Yannena with Two Canvas Shoes címen és ugyanebben az évben Kayah lengyel énekessel közösen felvették a Kayah i Bregović című lemezt. 2001-ben Krzysztof Krawczykkal is dolgozott a Daj mi drugie życie című albumon. 2005-ben a Bijelo dugméval több búcsúkoncertet adott. 2010-ben a szerb közszolgálati televízió felkérte, hogy megírja a szerb versenydalt az oslói Eurovíziós Dalfesztiválra.[1]