Giovanni Battista Donati

A témával kapcsolatos legrelevánsabb és legaktuálisabb szempontokat a Giovanni Battista Donati cikkében tárgyaljuk. Különféle nézőpontokkal, véleményekkel és releváns adatokkal fogunk foglalkozni, amelyek segítenek megérteni a Giovanni Battista Donati fontosságát és relevanciáját ma. Ezenkívül elemzik a Giovanni Battista Donati társadalomra, kultúrára és gazdaságra gyakorolt ​​hatásait, valamint a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. A cikk során arra törekszünk, hogy egy teljes és objektív jövőképet kínáljunk a Giovanni Battista Donati-ről, hogy az olvasók számára átfogó perspektívát adjunk a ma oly fontos témáról.

Giovanni Battista Donati
Született1826. december 16.[1][2]
Pisa[1][2]
Elhunyt1873. szeptember 20. (46 évesen)[1][2]
Firenze[1][2]
Állampolgárságaolasz (1861. március 17. – 1873. szeptember 20.)
Foglalkozásacsillagász
Iskolái
  • Pisai Egyetem
  • Scuola Normale Superiore. Classe di Scienze (19. század – 1851, diploma di licenza della Scuola Normale Superiore)
KitüntetéseiLalande-díj (1858)
Halál okakolera[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Battista Donati témájú médiaállományokat.

Giovanni Battista Donati, másként Giambattista Donati (Pisa, 1826. december 16. – Firenze, 1873. szeptember 30.) olasz csillagász.

Életútja

Tanulmányait szülővárosában kezdte meg, de később Firenzében folytatta, ahol Amici, az ottani csillagvizsgáló igazgatója, a tehetséges fiatal embert a csillagászatnak nyerte meg. Már 1852-ben asszisztens lett a firenzei csillagvizsgáló toronyban és itt legtöbb idejét üstökösök felkeresésére szentelte és nem is eredmény nélkül, mert 1855-ben a II. sz. üstököst fedezte fel, 1857-ben a VI. és végül 1858-ban az V., mely az 1811-ben felfedezett után a XIX. század legfényesebb üstököseinek volt egyike, és amelyet Donatiról Donati-féle üstökösnek neveznek. 1858-ban a csillagda segéd-csillagvizsgálójává nevezték ki és ezután legtöbbnyire az állócsillagok spektrumát vizsgálta. Két évvel ezután Spanyolországban a teljes napfogyatkozást észlelte. 1864-ben a csillagvizsgáló igazgatója lett és a Firenze mellett levő Arcetri dombon egy új csillagvizsgálót rendezett be oly tökéletesen, hogy még a 19. század végén is a legszebb és legcélszerűbb csillagászati intézetek közé tartozott. Egy spektroszkópot szerkesztett 25 prizmával, melyet 1873-ban a bécsi világkiállításon kiállítottak, mely ott a szakértőkben a legnagyobb elismerést keltette. Donati nemcsak a csillagászat terén működött, hanem a meteorológia terén is nagy érdemeket szerzett magának, annyira, hogy az olasz meteorológiai bizottság főnökévé nevezték ki, s mint ilyen Bécsbe utazott, hogy ott a meteorológiai kongresszuson Olaszországot képviselje. Rövid ottléte után kolerába esett, majd hazasietett, ahol meghalt.

Források

 Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!
  1. ↑ a b c d Proleksis enciklopedija (horvát nyelven). Proleksis Encyclopedia . (Hozzáférés: 2023. december 18.)
  2. ↑ a b c d e Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1992 (Hozzáférés: 2023. december 18.)