Ebben a cikkben a Gerencsér Ferenc témával foglalkozunk, amely téma az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Gerencsér Ferenc egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző körökben, ezért fontos részletesen feltárni az üggyel kapcsolatos különböző nézőpontokat. A Gerencsér Ferenc eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig olyan téma, amely megérdemli a gondos és tárgyilagos vizsgálatot. Ebben a cikkben a Gerencsér Ferenc különböző aspektusait fogjuk feltárni, és elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatásait. Kétségtelen, hogy ez egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és nagy érdeklődést vált ki a közösségben, ezért is fontos, hogy teljes és kimerítően foglalkozzunk vele.
| Gerencsér Ferenc | |
| Született | 1923. szeptember 8. Szentkozmadombja |
| Elhunyt | 1989. augusztus 28. (65 évesen) Szentkozmadombja |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Gerencsérné Szeverényi Ilona |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1947–1954) |
Gerencsér Ferenc (Szentkozmadombja, 1923. szeptember 8. – Szentkozmadombja, 1989. augusztus 28.): magyar cimbalomművész, cimbalomtanár.
1947–1954 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Rácz Aladár cimbalomművész tanítványa volt. 1954-től a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanáraként dolgozott; 1966-tól haláláig a Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézete Budapesti Tagozatának tanára; 1973-tól a miskolci Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Zenetanárképző Intézet miskolci tagozatán is tanított. Rendszeresen hangversenyezett. Szalai Józseffel közösen is fellépett. Cimbalomduójával járt Európa legtöbb országában. Több hanglemeze jelent meg Magyarországon, Franciaországban és az USA-ban.
Szeverényi Ilonával közösen Cimbalomiskolát jelentetett meg (Budapest, 1988).