Ebben a cikkben megvizsgáljuk a George Martin különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Történelmi eredetétől napjaink relevanciájáig elemezzük azokat a különböző szempontokat, amelyek a George Martin-et sokféle ember érdeklődésére számot tartó témává teszik. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a George Martin gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai vonatkozásait, azzal a céllal, hogy megértsük a kortárs világra gyakorolt hatását. Hasonlóképpen, elmerülünk a témával kapcsolatos vitákban és vitákban, különböző szempontokat és véleményeket mérlegelve, hogy teljes áttekintést adjunk a téma fontosságáról. Csatlakozzon hozzánk a George Martin túrán, és fedezze fel jelentőségét még ma!
George Martin | |
![]() | |
Született | George Henry Martin 1926. január 3.[1][2][3][4][5] Highbury |
Elhunyt | 2016. március 8. (90 évesen)[6][1][2][3][4] Coleshill[7] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Guildhall School of Music and Drama |
Kitüntetései | Lista
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz George Martin témájú médiaállományokat. | |
Sir George Martin (1926. január 3. – 2016. március 8.) hatszoros Grammy-díjas angol hangmérnök, zenei producer. Időnként az „ötödik Beatle”-ként emlegették, utalva a The Beatles együttes producereként végzett munkájára. A zeneiparban végzett szolgálataiért lovaggá ütötték.
A második világháború alatt a brit haditengerészet légiflottájánál szolgált, onnan szerelt le 1947-ben. Zenét kezdett tanulni, majd zongoristaként és oboásként dolgozott. 1950-ben került az EMI-hoz, 1955-ben a kiadó egyik leányvállalatának, a Parlophone-nak lett menedzsere. Eredetileg humoros felvételeket készített olyan művészek közreműködésével, mint Peter Sellers és Rolf Harris. A Beatlest először 1962-ben hallgatta meg, miután a zenekart a Decca elutasította, és szerződést kötött velük, annak ellenére, hogy első benyomása szerint elég rettenetesek voltak. Ez egy hosszú kapcsolat nyitányát jelentette, amelyben Martin zenei jártassága segített áthidalni a rést az együttes nyers tehetsége és az általuk elérni kívánt eredmény között. A legtöbb szimfonikus hangszert az ő ösztönzésére alkalmazták lemezeiken. A közös munkára jó példa a Penny Lane, ahol fuvola, piccolo és szárnykürt került a dalba; McCartney eldúdolta a dallamot, Martin pedig lekottázta és hangszerelte.
A Beatlesen, és tagjainak szólóprojektjein kívül sok más zenekar mellett tevékenykedett producerként, és elismert zeneszerző is (ő írta a Sárga tengeralattjáró című Beatles-film, illetve az Élni és halni hagyni című James Bond-film zenéjét).
1998-ban kiadott egy CD-t In My Life címmel. Ezen számos szokatlan zenészt, énekest és alapvetően nem énekes művészt szerepeltetett. A CD-n Beatles-dalok feldolgozásai hallhatók. Az album készítéséről Egy életen át címmel televíziós műsor is készült.