A mai világban a Gellért Gábor olyan téma, amely nagyon aktuálissá vált a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a kommunikációs módunk állandó változásával a Gellért Gábor sokak érdeklődési területévé vált. Akár közösségi hálózatokon, akár televízión keresztül, akár bármilyen más kommunikációs eszközön keresztül, a Gellért Gábor-nek sikerült a lakosság széles körének figyelmét felkelteni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gellért Gábor különböző oldalait és életünkre gyakorolt hatását, valamint a jövőre nézve. A politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a Gellért Gábor olyan jelenség, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül.
Gellért Gábor | |
Született | 1914. szeptember 13.[1][2][3][4][5] Sümeg[1] |
Elhunyt | 1987. február 10. (72 évesen)[1][1][2][4][5] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Gellért Kis Gábor |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Farkasréti temető (26/1-9-66)[6][7] |
Gellért Gábor (Sümeg, 1914. szeptember 13.[8] – Budapest, 1987. február 10.)[9] újságíró, kritikus, Gellért Kis Gábor (1946–2013) főiskolai tanár, újságíró apja.
Gellért Sámuel (1883–1942)[10] ügyvéd, újságíró és Horvát Janka gyermekeként született zsidó családban. Hírlapírói pályafutását 1939-ben a Képes Sportnál kezdte. Írásai a Nagyvilág és az Élet és Irodalom hasábjain jelentek meg. Megalakulásától kezdve a Magyarország című lap szerkesztőségének tagja volt. Az 1950-as években munkatársa volt az Új Magyar Könyvkiadónak, majd a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél dolgozott.
Műfordítással is foglalkozott, főként kortárs olasz szépprózát ültetett át magyar nyelvre.
Felesége Sugár Erzsébet (1916–1981) volt.
A Farkasréti temetőben nyugszik.