Galhard de Carceribus

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Galhard de Carceribus milyen hatással volt a modern társadalomra. A Galhard de Carceribus megjelenése óta mind az akadémikusok, mind a nagyközönség érdeklődésének témája. Ennek a cikknek az a célja, hogy részletesen elemezze a Galhard de Carceribus szerepét a mindennapi élet különböző területein, valamint a kultúrára, politikára, gazdaságra és más területekre gyakorolt ​​hatását. Kritikus és reflektív pillantással megvizsgáljuk a Galhard de Carceribus-et körülvevő különféle árnyalatokat és perspektívákat, hogy jobban megértsük a hatókörét és jelentését a mai világban.

Galhard de Carceribus
SzületettCarcès
Elhunyt1348. május 30.
Nîmes
Foglalkozása
Tisztsége
  • pápai legátus
  • csanádi püspök (1344. augusztus 9. – 1345. március 2.)
  • veszprémi püspök (1345. március 2. – 1346. július 19.)
  • katolikus érsek (1346. július 19. – 1348. május 30.)

Galhard de Carceribus, Gerhárd (Carces, Spanyolország, ? – Nîmes, 1348. május 30. előtt) francia származású katolikus főpap, apostoli nuncius.

Életútja

Szubdiákonusként érkezett Magyarországra, mint pápai tizedszedő. 1335-ben XII. Benedek pápa nevében a Német Lovagrend ellen lépett fel Lengyelországban.[1] 1337-1341 között birtokolta a titeli prépostságot, később csanádi püspök (1344. augusztus 9.),[2] november 3-ától apostoli nuncius Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban. VI. Kelemen pápa 1345. március 2-án nevezett ki a veszprémi egyházmegye 25. püspökének Nagy Lajos király tudta nélkül, István veszprémi püspököt pedig áthelyezte a megüresedett kalocsai érseki székbe. Nem tanult meg magyarul, éppen ezért a király[1] ellenezte Veszprémbe történő áthelyezést, mondván, a királyné kancellárjának ismernie kell a magyar nyelvet. A pápa a királyi észrevételeket elutasította, de 1346. július 19-én az olaszországi Brindisi érseki székébe emelte.[2]

Utódja Csanádon Kapronczai Gergely (1345. március 7.), Veszprémben Garai János (1347. január 7.).[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 3. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998.
  2. ↑ a b mek.iif.hu Archiválva 2005. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. február 13.


Előde:
Büki István 		Utóda:
Kapronczai Gergely
Előde:
Büki István 		Utóda:
Garai János