A mai világban a Góth Móric aktuális és releváns témává vált, amely bármilyen korú és hátterű embert érint. A kezdetektől napjainkig a Góth Móric nagy érdeklődést és vitát váltott ki a társadalomban, befolyásolva az emberek interakcióját, gondolkodását és fejlődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Góth Móric-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a mindennapi életre gyakorolt hatásától a szakmai területre gyakorolt hatásáig. Egy részletes elemzés során megtudhatjuk, hogy a Góth Móric hogyan lépte át a határokat, és hogyan hagyott jelentős nyomot a történelemben és a jelenben.
Góth Móric | |
![]() | |
Született | 1873. március 2.[1][2][3][4] Avasfelsőfalu |
Elhunyt | 1944. július 11. (71 évesen)[1][3][4] Amszterdam[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Ada Góth (1899. november 15. – )[5] |
Gyermekei | Góth Sára |
Foglalkozása |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Góth Móric témájú médiaállományokat. | |
Góth Móric, külföldön Maurice Goth (Avasfelsőfalu, 1873. március 2. – Amszterdam, 1944. július 11.) magyar festőművész.
Jogi tanulmányai közben Bihari Sándor és Karlovszky Bertalan festőiskolájába járt, majd Münchenben és Nagybányán Hollósy Simon tanítványa volt. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt, később Bretagne-ban alkotott. Naturalisztikus tájképeiből 1909-ben a Műcsarnokban, 1911-ben és 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1926-ban az Ernst Múzeumban rendezett gyűjteményes kiállítást. 1912-ben a főváros Ferenc József jubileumi ösztöndíjjal jutalmazta. Az első világháború Belgiumban érte, ahonnan Hollandiába menekült és ott is telepedett le.
Krumplihámozó, Feleségem és leányaim, Cirkusz és Szekér lovakkal című képei a Magyar Nemzeti Galériában vannak.