Gárdonyi Albert

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

Gárdonyi Albert
Gárdonyi Albert „a főváros és a nép levéltárosa”
Született	Grünn Albert 1874. december 24. Eperjes
Elhunyt	1946. október 23. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész levéltáros
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (24-1-76)
A Fővárosi Levéltár igazgatója
Hivatali idő 1914 – 1935
Előd	Toldy László
Utód	Budó Jusztin
A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdonyi Albert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gárdonyi Albert, születési és 1903-ig használt nevén Grünn Albert (Eperjes, 1874. december 24. – Budapest, 1946. október 23.) főlevéltáros, történész, paleográfus, egyetemi tanár.

Élete

Az Országos Széchényi Könyvtárban 1899-ben lett könyvtáros, 1904-től fővárosi könyvtáros, 1911-től fogva munkatársa, 1914 és 1935 között vezetője volt a Fővárosi Levéltárnak. 1913-ban a budapesti egyetem magántanárává nevezték ki, 1929-től rendkívüli tanára az egyetemnek. Kutatásai nyomán találták meg 1913-ban a magyar jakobinusok sírját.

Családja

Szülei Grünn Dániel vasúti hivatalnok és Fallyár Anna. Felesége, Weigl Mária (1880–1969) zongoratanár a budapesti Zeneakadémián Bartók Béla évfolyamtársa volt a Liszt-tanítvány Thomán István osztályában. Gyermekeik: Gárdonyi Zoltán (1906–1986) zeneszerző, zenetudós és Csapodiné Gárdonyi Klára (1911–1993) irodalomtörténész.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben, 2005-ben (24-1-76)

Művei

• Széchényi Ferenc gróf éremgyűjteményének megalapítása. (Numizmatikai Közlöny, 1904)
• Abafáji Gyulay Pál. (Századok, 1906)
• I. Károly király nagypecsétei. Részben egy. doktori értek. is. (Turul, 1907)
• Felsőmagyarország kereskedelmi útjai. a középkorban. (Közgazdasági Szemle, 1908)
• Könyvtárnoknők német városi könyvtárakban. – Külön villamoskocsik nők részére. – A városok közgazdasági jelentősége. (Városi Szemle, 1908)
• Könyvtár és városigazgatás. (Városi Szemle, 1909)
• A péchújfalusi Péchy-család levéltári lajstroma. Összeáll. (Bp., 1909)
• Léghajózás Buda-Pesten száz évvel ezelőtt. (Természettudományi Közlöny, 1910)
• A telefon közgazdasági jelentőségéről. (Városi Szemle, 1910)
• Lakásportalanítás községi kezelésben. (Városi Szemle, 1911)
• Eltűnt Kossuth-érmek. (Századok, 1913)
• Budapest egyesítésének története. (Városi Szemle, 1913)
• A Balkánkérdés történeti megvilágításban. (Balkánszövetség és Magyarország. Bp., 1913)
• A Budapest főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Összeáll. (Bp., 1913)
• A királyi titkos kancellária eredete és kialakulása Magyarországon. 1–2. (Századok, 1914)
• Javaslat a szövőipar meghonosítására a XVIII. századi Budán. (Századok, 1915)
• Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén. 1–2. (Századok, 1916)
• Magyarországi könyvnyomdászat és könyvkereskedelem a XVIII. században, különös tekintettel Budára és Pestre. (Könyvtári füzetek. 2. Bp., 1917)
• A középkori latin írás rövidítési rendszere. (Fejérpataky László Emlékkönyv. Bp., 1917)
• Bezerédj István. Bodnár Istvánnal. (Magyar történeti életrajzok. 34. Bp., 1918–1920)
• A salgótarjáni széntelepek felfedezése 150 évvel ezelőtt. (Természettudományi Közlöny, 1919)
• A magyar jakobinusok története. (A magyar jakobinusok emlékezete. Bp., 1919)
• Ötven esztendő Budapest székesfőváros történetéből. 1873–1923. (Bp., 1925)
• A szabad királyi városok az 1848 előtti törvényhozásban. (Városi Szemle, 1926)
• A magyar történettudomány kezdetei. (Protestáns Szemle, 1926)
• A történelmi segédtudományok története. (Bp., 1926, A Magyar Történettudomány Kézikönyve)
• Régi pesti könyvkereskedők. 1–7. (Magyar Könyvszemle, 1926–1929; önállóan: 1930)
• Kisfaludy Sándor és az insurrectio. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1927)
• A királyi magyar egyetemi nyomda története. 1577–1927. Iványi Bélával. A tárgyi emlékek ismertetésével kiegészítette Czakó Elemér. (Bp., 1927)
• Pest város első gyógyfürdője. – Budai középítkezések a XVII. század végén. (Historia, 1928)
• A Szent Jobb tiszteletének kezdetei Budán. – Az Erzsébet-tér keletkezése. – A budavári domonkosrendi templom pusztulása. (Pestbudai emléklapok, 1929)
• A pesti városfal. – A királyi udvar Budára költöztetési terve 1741-ben. – A budai színészet kezdetei. – A budai országházi terem múltja. (Historia, 1929)
• Pest városa és a Nemzeti Színház. – A Rókus-kórház s a régi pesti kórházak. (Városi Szemle, 1929)
• Pest város kereskedelme a XVIII. században. – Pest város jogi szakiskolája. 1756–1771. – Városszépítési törekvések Pesten, József nádor előtt. (Pestbudai emléklapok, 1930)
• Budai könyvkiadók a középkor végén. (Pestbudai emléklapok, 1931)
• Régi pesti utcaelnevezések. – Vidéki birtokosok Pesten, a XVIII. században. (Pestbudai emléklapok, 1932)
• A ferencvárosi pusztatemplom. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1932)
• A budai hegyvidék első nyaralótelepei. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1933)
• Buda középkori levéltáráról. (Levéltári Közlemények, 1934)
• A Krisztinaváros településtörténete. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1934)
• Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt. – Buda középkori helyrajza. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1936)
• Magyar író és könyvkiadó a XVIII. század végén. (Magyar Könyvszemle, 1937)
• A magyar Monna Vanna. Budai történet az 1541. esztendőből. (Történetírás, 1937)
• Középkori prépostságok a főváros területén. (Történetírás, 1938)
• A lőcsei nyomda veszedelme 1717-ben. – Közkönyvtári kézirathasználat a XVIII. században. (Magyar Könyvszemle, 1938)
• Pest városa a középkor alkonyán. – A budai városi tanács árulása 1541-ben. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1939)
• A betűmetszés mesterségének magyar úttörője. (Magyar Könyvszemle, 1939)
• A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban. (Városi Szemle, 1939)
• A magyar könyvtárpolitika kezdetei. (Magyar Könyvszemle, 1940)
• Középkori települések Pest határában. – Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1940)
• A Pressburger Zeitung megindítása. – Karai László és Hess András Budán. (Magyar Könyvszemle, 1941)
• Buda és Pest a tatárjárás előtt. (Tallózás Budapest és környéke múltjából. Bp., 1941)
• Karai László óbudai prépost budavári háza. (Magyar Könyvszemle, 1942)
• Régi budavári házak. (Tanulmányok Budapest múltjából. 1. Bp., 1943)
• XVIII. századi nyomdáink műhelytitkairól. (Magyar Könyvszemle, 1943)
• Hazai könyvtermelésünk a Pragmatica Sanctio korában. – Hazai könyvtermelésünk a könyvkereskedés önállósítása korában. (Magyar Könyvszemle, 1944)
• Magyarország középkori fővárosa. (Századok, 1944)
• A hétszázéves Budapest. (Bp., 1944)
• A középkori Buda határai. (Budapest régiségei, 1945)
• Az óbudai káptalan magánlevéltára. – Vármegyei és városi levéltárak a XVIII. században. (Levéltári Közlemények, 1945)
• Budapest közállapotai a XVIII. század elején. (Városi Szemle, 1945)
• Óbuda és környéke a középkorban. (Budapest régiségei, 1945)
• Óbuda kísérlete a szabad királyi városi jog megszerzésére. – Városaink a török hódoltság korában. – Pest hatósági szervezetének kialakulása a Szlávy-féle statutumig. (Városi Szemle, 1946)
• A hajdani Szent János Kórház Budán. (Budapest régiségei, 1950).

Jegyzetek

1. ↑ Nyitott Levéltárak programsorozat megnyitója
2. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
3. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
4. ↑ A Belügyminisztérium 1903. évi 68588. sz. rendelete. MNL-OL 30793. mikrofilm 1248. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 17. oldal 1. sor
5. ↑ Gárdonyi Albert. Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 25.
6. ↑ Csapodiné Gárdonyi Klára: GÁRDONYI ALBERT (1874-1946) Budapest székesfőváros főlevéltárnokának irathagyatéka és nyomtatásban megjelent műveinek bibliográfiája. Tanulmányok Budapest Múltjából, 32. sz. (1991) 264. o.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. 573. p.
• Gárdonyi Albert. Névpont. http://nevpont.hu/ (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 25.)

További információk

• Gárdonyi Albert művei Archiválva 2016. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. http://kioszk.bparchiv.hu/ Archiválva 2016. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 25.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, .
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. , Béta Irodalmi Rt., .
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. . Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.

Nemzetközi katalógusok	WorldCat: E39PBJj8PXpfxQP969XRcRDH4q VIAF: 49600856 OSZK: 000000002461 NEKTÁR: 173828 PIM: PIM84236 LCCN: no92006296 ISNI: 0000 0001 0899 6517 GND: 1138845175 NKCS: mzk2014835420 BNF: cb128482960