Napjainkban a Gál György Sándor olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki. A politikától az egészségig, a divatig és a technológiáig a Gál György Sándor visszatérő beszédtéma lett. Az ezzel kapcsolatos vélemények változatosak és megoszlanak, ami gazdagító és időnként heves vitát váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gál György Sándor különböző szempontjait, és azt, hogy milyen hatással van jelenlegi társadalmunkra. Emellett elemezzük az évek során bekövetkezett alakulását és a jövőre vonatkozó előrejelzését. Kétségtelen, hogy a Gál György Sándor egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemel egy mély és alapos elmélkedést.
Gál Márton könyvkereskedő-segéd és Hockfelder Eszter fia. Hanák Árpádnál tanult zongorázni a Zeneakadémián. 1929–1940 között tanított a Fodor Zeneiskolában, több újságnál és folyóiratnál dolgozott, valamint ponyvákat is közreadott.
Számtalan zenei témájú könyvet írt, melyek olvasmányosak és népszerűsítő jellegűek. Műveinek egy része idegen nyelveken is megjelent.
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) rádiódaljáték 2 részben. Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. Szereplők: Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.