Friedrich Konrad Beilstein

A Friedrich Konrad Beilstein olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A mai társadalomban betöltött jelentősége miatt alapvető fontosságú, hogy megértsük hatását és fontosságát a mindennapi élet különböző területein. A kultúrára gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságban betöltött szerepéig a Friedrich Konrad Beilstein minden korosztály és hátterű ember érdeklődésére számot tartó témának bizonyult. Ez a cikk a Friedrich Konrad Beilstein különféle szempontjait vizsgálja, átfogó és részletes képet adva az olvasóknak a mai világban való relevanciájáról.

Friedrich Konrad Beilstein
Született1838. február 17.[1][2][3][4][5]
Szentpétervár
Elhunyt1906. október 18. (68 évesen)[1][2][3][4][5]
Szentpétervár
Állampolgárságaorosz
Foglalkozásakémikus
Iskolái
SírhelyeVolkovói Temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Konrad Beilstein témájú médiaállományokat.

Friedrich Konrad Beilstein, oroszul Fjodor Fjdorovics Bejlstejn[6] (Szentpétervár, 1838. február 17. - Szentpétervár, 1906. október 18.) német származású orosz kémikus.

Életpályája

Különböző német egyetemeken tanult (Heidelberg, München, Göttingen). 1858-ban szerzett doktorátust. 1866-ban a szentpétervári Technológiai Intézetben a kémia rendes tanára lett. Ekkoriban szervetlen kémiával foglalkozott, majd 1872 és 1896 között a szerves kémia professzora volt. Róla nevezték el 1872-ben a Beilstein-próbát, amely a szerves halogénvegyületek kimutatására szolgál. Beilstein kezdetben a murexiddel, később az izoméria kérdéseivel foglalkozott, különösen a Kekulé-féle benzolszerkezet kísérleti alátámasztásával. Ipari kutatásai az anilinfestékkel, az aromás vegyületekkel, valamint a bakui kőolajjal voltak kapcsolatban. 1883-ban a Szentpétervári Akadémia tagjává választották. 1896-ban vonult nyugalomba. Életének utolsó éveit Svájcban és Németországban töltötte.

Fő műve

  • A szerves kémia addigi eredményeit összefoglaló Handbuch der organischen Chemie című nagy munkája 1881 és 1883 között jelent meg, 4 kötetben. A mű későbbi kiadása 4 kötetben 67.083 vegyület leírását tartalmazta.

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://www.britannica.com/EBchecked/topic/58824/Friedrich-Konrad-Beilstein
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Magyar nagylexikon

Források