Felsőcsáj

Ez a cikk a Felsőcsáj témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést váltott ki a társadalom különböző szféráiban. A Felsőcsáj rendkívül releváns téma, amely számos vitát, tanulmányt és kutatást adott az elmúlt években. Jelentősége abban rejlik, hogy milyen hatással van az emberek mindennapi életére, valamint befolyása különböző területekre, mint például a gazdaság, a technológia, a kultúra, a politika stb. Ezért elengedhetetlen a Felsőcsáj ismerete és megértése elmélyítése, hogy elemezhessük hatókörét, következményeit és lehetséges megoldásait.

Felsőcsáj (Vyšný Čaj)
Felsőcsáj zászlaja
Felsőcsáj zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1335
PolgármesterVincent Borovský
Irányítószám044 16
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség329 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület4,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 60″, k. h. 21° 24′ 00″48.683300°N 21.400000°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 60″, k. h. 21° 24′ 00″48.683300°N 21.400000°E
Felsőcsáj weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőcsáj témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőcsáj (szlovákul: Vyšný Čaj) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 15 km-re keletre, az Ósva-patak jobb partján fekszik.

Története

Területe a bronzkor óta folyamatosan lakott. A 9. században szláv település állt a helyén.

A mai falut 1335-ben „Chay” néven említik először, addig az Aba nemzetség birtoka volt. Ekkor azonban Károly Róbert király hívének, Drugeth Vilmosnak adományozta. Szalánc várának uradalmához tartozott. 1553-ban öt portát számláltak a faluban. 1565-ben tíz lakóház és három zsellérház állt itt. 1598-ban 12 háza volt, a 17. századra viszont teljesen elnéptelenedett. 1720 körül szlovák és magyar lakosokkal telepítették újra. 1746-ban ötven lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Csáj. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömféle Urak, fekszik az előbbi falunak szomszédságában, terméseire nézve hasonlít Alsó Csájhoz, második Osztálybéli.”[2]

A 19. században lakóinak száma lényegesen megnőtt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csáj (Felső), magyar-tót falu, Abauj vgyében, 162 r. kath., 100 ref., 15 zsidó lak. Ref. templom. Rétjei, földjei az Ósva mentében jók. F. u. Földesy, Balogh, Szentmártonyi, Palásty.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alatta fekszik Felső-Csáj és Alsó-Csáj, az előbbinek 56 háza, 328 magyar és tót lakosa, az utóbbinak 31 házban 174 magyar és tót lakosa van. Postája mind a kettőnek Garbócz-Bogdány, távirója Alsó-Mislye. E két község közt bronzkori tárgyakat találtak.”[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 352-en, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 283 lakosából 278 szlovák volt.

2011-ben 309 lakosából 295 szlovák volt.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 24.)