Mai cikkünkben szeretnénk elmélyedni a Feld Zsigmond lenyűgöző világában. Legyen szó egy történelmi személyiség életéről, egy társadalmi jelenségről, egy aktuális témáról vagy bármilyen más olyan témáról, amely felkelti az olvasó érdeklődését, ez a cikk a legrelevánsabb és legmegvilágítóbb szempontokba kíván belemélyedni. A következő néhány sorban a Feld Zsigmond-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásokig. Ez egy széles és változatos téma, ezért minden részletre oda kell figyelni a Feld Zsigmond jelentőségének teljes megértéséhez. Tarts velünk ezen a felfedező úton!
Feld Zsigmond | |
![]() | |
Feld Zsigmond az 1890-es években | |
Született | Sigmund Rosenfeld 1849. április 9. Spáca |
Elhunyt | 1939. november 2. (90 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Plesch Katalin (h. 1876–1926) |
Gyermekei | |
Foglalkozása | színész |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Feld Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Feld Zsigmond, születési nevén Sigmund Rosenfeld (Spáca, 1849. április 9. – Budapest, Erzsébetváros, 1939. november 2.)[2] színész, színházigazgató, Feld Irén színésznő, Feld Mátyás színész és Föld Aurél újságíró édesapja.
Rosenfeld Móric és Selig Katalin fia. Szülei kereskedőnek szánták, de titokban színésznek állt. Tanulmányait a bécsi színiiskolában végezte, később Németországban járt tanulmányúton. 1870-től Bécsben szerepelt. 1875-ben Svoboda Albin szerződtette őt a Városligeti Színkörbe, fellépett a Gyapjú utcai német színházban is. 1876-ban igazgatóvá nevezték ki a Herminastädter Theater élére. 1879-től a Városligeti Színkört bérelte, 1888-tól rendszeresen rendezett gyermekelőadásokat. 1889-től 1894-ig vezette a Fővárosi Gyermekszínházat a Rottenbiller utcában. 1908-ban a városligeti favázas nyári színháza helyén kőszínházat építtetett, melyet három évvel később Budapesti Színháznak keresztelt. A visszavonulás mellett 1926-ban döntött, fia, Feld Mátyás vezette tovább a színházat. Feld mindig is német akcentussal beszélt, nem sikerült azt teljesen elhagynia, emiatt többnyire komikus szerepeket játszott. Színházának az „olcsó ligeti” szórakoztatás mellett helyet kaptak a korszak kiemelkedő külföldi művészei is, népszerű operettek, népszínművek és vígjátékok kerültek bemutatásra a színházban, ezek nagy része a Népszínház, valamint a Víg és Magyar Színház műsorán is sikerrel szerepeltek korábban. Feld magyar nyelvű színielőadásait a főváros szubvencióval segítette, ezeknek nagy szerepe volt a magyar anyanyelvű polgárság „megszületésében”. Feld számos, később nevessé lett színészt pártfogolt (Nikó Lina, Nyárai Antal, Beregi Oszkár, Góth Sándor), a Városligetnek is népszerű alakja volt, ugyanis Feld „Tata” a fizetésképtelen nézőknek is megengedte hogy látogassák színházát.
Házastársa Plesch Katalin (1857–1926) volt, Plesch Mátyás szesz-és ecetgyáros és Hess Rozália lánya, akit 1876. január 6-án Budapesten vett nőül.[3]
Gyermekei