Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Fargo (Észak-Dakota) témáját és annak minden következményét. Az eredetétől a mai hatásig egy kimerítő elemzésbe merülünk, amely minden lényeges szempontot lefed. Legyen szó a Fargo (Észak-Dakota) személyről, történelmi eseményről, társadalmi jelenségről vagy bármilyen más érdeklődésre számot tartó témáról, célunk, hogy teljes és részletes áttekintést nyújtsunk, amely kielégíti olvasóink kíváncsiságát. Ezek mentén elmélyülünk a Fargo (Észak-Dakota)-et jellemző különböző szempontokba, a társadalomra gyakorolt hatásától a jelenlegi körképben való relevanciájáig. Kétségtelen, hogy a Fargo (Észak-Dakota) széleskörű érdeklődést vált ki, és ezért javasoljuk, hogy egy mély és leleplező pillantást nyújtsunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a valódi hatókörét.
Fargo | |
![]() | |
Fargo belvárosa 2007-ben | |
Közigazgatási adatok | |
Ország | ![]() |
Állam | Észak-Dakota |
Megye | Cass megye |
Alapítás éve | 1871 |
Névadó | William Fargo (ember) |
Körzethívószám | 701 |
Testvérvárosai | Lista |
Népesség | |
Népesség | 125 990 fő (2020)[1][2] |
Háztartások száma | 55 478 |
Egy főre jutó jövedelem | 35 450 $ |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 274 m |
Terület | 98,3 km² |
- ebből vízi | 0,0 km² |
Időzóna | CST (UTC-6) |
Azonosítók | |
GNIS | |
GeoNames | 5059163 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Fargo honlapja | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fargo témájú médiaállományokat. | |
Fargo Cass megye székhelye, és egyben Észak-Dakota legnagyobb városa. 2008-ban hivatalos adatok szerint 99 200 lakosa volt.
Fargo városa Észak-Dakota jelentős gazdasági központja és közlekedési csomópontja. Fargo a régió kiskereskedelmi, ipari, egészségügyi és oktatási központja. Fargóban megtalálhatjuk a North Dakota State University egyetemet. A város mottója: Gateway to the West (A nyugat kapuja). A várost 1871-ben alapították.
Az állam nagy része a sarkvidéki légtömegeknek kitett prérin terül el. A város maga az északi Vörös folyó (Red River) nyugati partján fekszik, a Vörös folyó völgye néven ismert sík földrajzi régióban. A völgy a gleccser kori Agassiz-tó visszahúzódásakor jött létre, amely körülbelül 9300 évvel ezelőtt történt. A tóüledék a Fargo környéki földeket a világ egyik leggazdagabb mezőgazdasági hasznosítású területévé tették. Az északi és sík fekvés miatt jégzajláskor a települést óriási árvizek sújthatják, ilyen volt a 2009-es nagy áradás is, melyet követően az állam árvízvédelmi intézkedéseket sürgetett.
A város éghajlata mérsékelt égövi szélsőségesen szárazföldi éghajlat: a sarkvidéki légtömegek uralta rendkívül fagyos telet viharos nyarak váltják. Az ősz és a tavasz rövid és igen változékony, a nyári forróságot megtörő heves zivatarok pedig télen hóviharokba csapnak át. A hó szinte minden évben tartósan megmarad, a mínusz 18 fokos hideg napok száma átlagosan 43 egy évben, de a hőmérséklet nem ritkán mínusz 20 vagy akár mínusz 30 fokig is süllyedhet. A leghidegebb mért hőmérséklet -44 fok volt, ezt 1987-ben jegyezték fel.