Fabó Bertalan
A mai világban a Fabó Bertalan olyan kérdés, amely a társadalom különböző szféráiban egyre fontosabbá vált. A politikától a populáris kultúráig a Fabó Bertalan minden típusú közönség figyelmét felkeltette. A földrajzi határokon túlmutató hatással a Fabó Bertalan referenciaponttá vált a kortárs panoráma megértésében. Ebben a cikkben ezt a jelenséget fogjuk mélyrehatóan feltárni, elemezve következményeit és következményeit a különböző területeken. A keletkezésétől a jövőbeli előrejelzéséig a Fabó Bertalan megérdemli, hogy részletesen megvizsgáljuk, hogy megértsük mai hatását.
| Fabó Bertalan | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Fränkel Bertalan |
| Született | 1868. május 25. Taktakenéz |
| Elhunyt | 1920. október 29. (52 évesen) Budapest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Tevékenység | zenetörténész |
Fabó Bertalan (Fränkel Bertalan) (Taktakenéz, 1868. május 25. – Budapest, 1920. október 29.[1]) ügyvéd, zenetörténész, zeneíró.
Élete
Fränkel Izidor és Harsány Karolin fia. A budapesti egyetemen elvégezte jogi tanulmányait, megszerezte az ügyvédi diplomát, azután zenetörténeti tanulmányokat folytatott. Fáradhatatlan volt a régi magyar zenetörténet ismeretlen adatainak felkutatásában és szakszerű feldolgozásában. Súlyt vetett magyar s zsidó muzsikusok és zeneszerzők feledésbe ment munkásságának felelevenítésére és méltánylására is. Foglalkozott a keleti népek zenei folklórjával. Igen sok tanulmányt írt napilapokba és folyóiratokba (Budapesti Hírlap, Az Újság, Századok, Keleti Szemle, Magyar Könyvszemle, Magyar Zenetudomány, stb.). Nagyobb önálló művei: A magyar népdal zenei fejlődése (1908); Erkel Emlékkönyv (1900); Rhythmus und Melodie den türkischen Volkslieder; Haydn in Ungarn (1909). Igen nagy érdemei vannak a Magyar Zsidó Múzeum megalapítása és fejlesztése körül. Fabó, aki a múzeum őre volt, a magyar zsidók múltjának szempontjából igen sok fontos kincset mentett meg a pusztulástól és sok mecénást szerzett a múzeumnak. Mandl Bernáttal, Weisz Miksával és Kohlbach Bertalannal szerkesztett múzeumi katalógusa az Imit 1915-iki és 1916-iki évkönyvében jelent meg.
Főbb Művei
- A magyar népdal zenei fejlődése : 1000 kótapéldával, számos hasonmással, MTA, Budapest, 1908
Jegyzetek
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1954/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 252. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. (A Tisza Hangja No. 17.)
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, .
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
