Evangélikus templom (Pécs)

Ebben a cikkben a Evangélikus templom (Pécs)-et átfogó megközelítésből kívánjuk kezelni, elemezve annak különböző oldalait és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Evangélikus templom (Pécs) olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, mivel a politikától a populáris kultúráig számos területen érvényesül. Egy részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy átfogó és mély látásmódot kínáljunk a Evangélikus templom (Pécs)-ről, foglalkozva történetével, jelenlegi vonatkozásaival és lehetséges jövőbeli kilátásaival. Ez a cikk informatív és reflektív eszközként kíván szolgálni azok számára, akik szeretnék jobban megérteni a Evangélikus templom (Pécs)-et és a jelenkori társadalomra gyakorolt ​​hatásait.

Pécsi evangélikus templom
Vallásevangélikus kereszténység
FelekezetEvangélikus
EgyházkerületDéli evangélikus egyházkerület
EgyházmegyeTolna-Baranyai evangélikus egyházmegye
EgyházközségPécsi Evangélikus Egyházközség
LelkészÓcsai Zoltán (2012–)[1]
Hajduch-Szmola Patrik (2016-)
Kovács Barbara (2017-)
Építési adatok
Építése1875
Stílusneoreneszánsz[2][3]
TervezőjeBaldauf János[2][3]
Elérhetőség
TelepülésPécs
Hely7621 Pécs, Dischka Győző utca 4-6.
Elhelyezkedése
Pécsi evangélikus templom (Pécs)
Pécsi evangélikus templom
Pécsi evangélikus templom
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 25″, k. h. 18° 13′ 25″46.073593°N 18.223657°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 25″, k. h. 18° 13′ 25″46.073593°N 18.223657°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi evangélikus templom témájú médiaállományokat.

A pécsi evangélikus templom a Belvárosban áll, a Dischka Győző utcára nyílik.

Története

Pécsett az evangélikus kereszténység már az 1540-es években elterjedt, iskolája is volt feltehetően az egyháznak.[1][4] Az 1690-es években viszont a várost az összes nem római katolikus hívőnek el kellett hagynia. A tilalmat csak II. József magyar király türelmi rendelete enyhítette, de 1848-ig kevés nem katolikus hívő lakott a városban.[5] Az újkori Pécs történetében az első evangélikus Nendtvich Tamás gyógyszerész volt,[3] aki kancelláriai engedéllyel telepedhetett le.[6] 1848-ban a városban 149 evangélikus élt, ami a város lakosságának 0,93%-a.[3]

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején viszont jelentősen növekedett a hívek száma a városban: 1869-ben 340 fő, 1890-ben 809 fő, 1910-ben 1173 fő volt.[3] Ennek a növekedésnek köszönhetően már 1868-ban anyaegyházzá alakult a pécsi gyülekezet.[3][1] A gyülekezetnek ugyanakkor nem volt temploma, ezért 1869. szeptember 10-én a Kert utcában (ma Dischka Győző utca) Gruber Edénétől (született Sey Franciska) 6500 forintért telket vásárolt.[1] 1872. szeptember 20-án Nádosy István kérte föl Baldauf Jánost a templom tervének elkészítésére, bár a pályázok közül az ő árajánlata volt a legdrágább, ugyanis az ár magában foglalta a kivitelezést is.[2]

A neoreneszánsz templomot 1875 áprilisában vette birtokába a gyülekezet, a berendezések elkészítését pedig néhány hónappal később, szeptemberre fejezték be.[2] A torony nélküli egyterű épület bejárata felett három ívelt ablak van, amelyeket timpanonnal zárt középrizalitjában pilaszterekkel választottak el.[3] A templom 6 regiszteres egypedálos orgonáját a pécsi orgonakészítő Angster József építette. Egyes források szerint a 3.,[3] míg más források szerint a 15.[6][7] vagy a 16. munkája[1] volt e hangszer. A keresztelő kő fehér-vörös erezetű és fekete márványból készült.[1] Krisztus az Olajfák hegyén című oltárképet Madarász Viktor festette 1880-ban.[3][8]

1907-ben Rueprecht János két harangot adományozott a gyülekezetnek, a harmadik harangot közadakozásból vették meg.[1] A templombelsőt 1925-ben Nikelszky Géza tervei alapján megújították, de évekkel később eltávolították. A templomban kapott helyet Nendtvich Tamás síremléke is.[3]

Lelkészek

A pécsi gyülekezet megalapítása óta szolgáló parókus lelkészek listája:[1]

  1. Jeskó Lajos (1868-1908)
  2. Porkoláb Gyula (1908-1915)
  3. Baldauf Gusztáv (1917-1931)
  4. Takó István (1931-1944)
  5. Káldy Zoltán (1945-1958)
  6. Balikó Zoltán (1959-1990)
  7. Szabó Lajos másodlelkész (1977-1983)
  8. Varsányi Ferenc (1990-2010), 1985-1990 között másodlelkész
  9. Sefcsik Zoltán (1999-2002)
  10. Baranyay Csaba (2002-2004)
  11. Baranyayné Rohn Erzsébet másodlelkész (2002-2004)
  12. Németh Zoltán (2007-2013)
  13. Ócsai Zoltán (2012 óta)
  14. Hajduch-Szmola Patrik (2016 óta)
  15. Kovács Barbara (beosztott lelkész, 2017 óta)

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h Pécsi evangélikusok története. pecs.lutheran.hu. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
  2. ↑ a b c d Mendöl, Zsuzsanna (2000). „Baldauf János pécsi építész”. Pécsi Szemle 3. évf (4. szám), 42-60. o. . (Hozzáférés: 2017. december 24.) 
  3. ↑ a b c d e f g h i j Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 214. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  4. ↑ Baldauf, 1926, 5. oldal
  5. ↑ Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 162. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  6. ↑ a b Sztórkay, Edit: Jeles evangélikusok a pécsi közéletben 1868-1908. www.pecstortenete.hu. .
  7. ↑ Fonay, 1979, 164. oldal
  8. ↑ Baldauf, 1926, 30. oldal

Források

  • Fónay, Zsuzsanna. Az Angster-orgonagyár 50 éve (1867–1917). In: Baranyai Helytörténetírás. Pécs: Baranyai Levéltár évkönyve, 109-175. o.. ISSN 0525-566X (1979) 
  • Baldauf, Gusztáv. A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története keletkezésétől — 1917-ig. Taizs József nyomdája (1926)