Ebben a cikkben a Esztergár Lajos izgalmas világát fogjuk felfedezni, az eredetétől a mai relevanciáig. A Esztergár Lajos a történelem során sok embert érdekelt, és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Megalakulása óta a Esztergár Lajos vitákat és elmélkedéseket váltott ki, és sokféle véleményt és nézőpontot generált. Ezeken az oldalakon a Esztergár Lajos legfontosabb szempontjaiba fogunk beleásni, elemezve annak hatásait, következményeit és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy lenyűgöző utazásban a Esztergár Lajos világán keresztül!
Esztergár Lajos | |
![]() | |
Portré 1941-ből | |
Született | 1894. május 28. Abrudfalva |
Elhunyt | 1978. szeptember 9. (84 évesen) Budaörs |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | ügyvéd |
Tisztsége | magyarországi polgármester (1940–1944, Pécs) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergár Lajos témájú médiaállományokat. | |
Esztegár Lajos (Abrudfalva, 1894. május 28. – Budaörs, 1978. szeptember 9.) magyar jogász, városi tanácsnok, Pécs polgármestere.
1940-44-ig Pécs polgármestere, a Pécsi Norma kezdeményezője, kidolgozója, az ONCSA[1] egyik kezdeményezője.
Az erdélyi örmény Esztegár család leszármazottja. (eredeti örmény név: trosagirkh, 'տրոսագիրխ')[2] Az Abrudbányától nem messze fekvő településen, Abrudfalván született, római katolikus tízgyermekes családba. Gimnáziumi tanulmányait Gyulafehérvárott végezte, ahol padtársa volt a később mártíromságot szenvedett püspök, Márton Áron.[3] Érettségi után felvették a kolozsvári egyetem jogi karára.
1915-ben vonult be katonai szolgálatra, majd 1916-ban az olasz fronton megsebesült. 1918 októberében rokkanttá nyilvánították, novemberben pedig leszerelték. Mivel a román csapatok elfoglalták Kolozsvárt, tanulmányait a debreceni egyetem jogi karán folytatta és ott szerzett diplomát is. Ezután egy rövid időre visszatért Erdélybe és Abrudbányán működött, de már 1919 őszén Budapestre ment, ahol az Erdélyi Menekülteket Segítő Hivatalban az Erdélyből érkező menekültek ellátásában segédkezett. Amikor létrejött a Magyar Királyi Államrendőrség, Esztergár Lajos belépett a rendőrség kötelékébe és Dunaföldváron lett rendőrségi segédfogalmazó.
1921 augusztusában érkezett Pécsre, ahol az Erzsébet Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának egyetemi tanára volt 1941–1949 között.
1940-ben, Makay István nyugdíjba vonulás után választották polgármesterré.