Esztó Péter

Ebben a cikkben a Esztó Péter-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években felkeltette az akadémikusok, szakértők és amatőrök figyelmét. A Esztó Péter összetett és sokrétű témakörnek bizonyult, amely sokféle nézőpontot és megközelítést felölel. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a tudományos területen való relevanciájáig a Esztó Péter vita és vita tárgya volt különböző körökben és tudományágakban. Ezeken az oldalakon a Esztó Péter különböző aspektusaiba fogunk beleásni, feltárva eredetét, fejlődését és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeit. Reméljük, hogy olvasóinknak átfogó és gazdagító betekintést nyújthatunk ebbe a lenyűgöző témába.

Esztó Péter
Született1885. március 8.[1]
Seubourn[1]
Elhunyt1965. április 21. (80 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaTassy Betz Margit
Gyermekei
Foglalkozásabányamérnök
Iskoláiselmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola
KitüntetéseiKossuth-díj II. fokozat[2]
SírhelyeFarkasréti temető

Esztó Péter (Seubourn, 1885. március 8. – Budapest, 1965. április 21.) Kossuth-díjas[2] bányamérnök (1952), a műszaki tudományok doktora (1952), egyetemi tanár.

Élete

1908-ban szerezte meg oklevelét Selmecbányán a bányászati főiskolán. 1908-tól kezdve mérnökként működött zsilvölgyi üzemekben, majd 1921-től a Bánvölgyi Szénbányában dolgozott ekként. 4 év múlva a soproni Bányamérnöki Főiskola adjunktusa lett, majd 1932-ben rendkívüli tanárrá nevezték ki, 2 év múlva pedig – miután a bányamérnöki kart egyesítették a BME-vel – intézeti, később az egyetemen nyilvános tanár. 1941-ben lett a bányaműveléstan nyilvános rendes tanára, közetnyomási elméletéért 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1959-ben vonult nyugdíjba.


Művei

  • A behajlás és nyúlás okozta hosszváltozás bázismérésre szolgáló drótoknál és szalagoknál (Tárczy-Hornoch Antallal közösen, Geodéziai Közl: 1934);
  • Über die Neigungskorrektion der Jäderin-Drähte (Tárczy-Hornoch Antallal közösen. Zeitschrift für Vermessungswesen, 193 5);
  • A kőzetmozgás mechanikai elemei (Bány. és Koh. L. 1939);
  • Bányaműveléstani Enciklopedia (Faller Jenővel közösen, Sopron, 1950);
  • Szénbányászatunk karsztvízveszélyének leküzdéséről (Szádeczky-Kardoss Elemérrel; Tárczy-Hornoch Antallal és Vendel Miklóssal közösen, Bány. és Koh. L. 1951. 12. sz.);
  • Principles of Rock movement (Acta Techn. Hung. IV. 1952);
  • Bányaműveléstan (Sopron, 1952);
  • Bányaszellőztetés (Bp., 1953).

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon . Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
  2. ↑ a b Kossuth-díjasok listája. Kitüntetettek. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010. július 30. . (Hozzáférés: 2018. május 20.)

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Jávor Alajos: E. P. (Bány. L. 1965. 6. sz. teljes bibliográfiával.)
  • Esztó Péter (1885-1965) Bányamérnök, egyetemi tanár. História - Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2015. július 3.)