Erki Edit

A mai világban a Erki Edit nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében egyaránt. Megjelenése óta a Erki Edit emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon, kíváncsiságot váltott ki és szenvedélyes vitákat váltott ki. Mivel a Erki Edit továbbra is előtérbe kerül a közszférában, kulcsfontosságú, hogy alaposan megvizsgáljuk a társadalomra, a kultúrára és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását. Ez a cikk részletesen megvizsgálja a Erki Edit számos vonatkozását, átfogó és naprakész képet adva erről a témáról. A remények szerint egy alapos és átgondolt elemzéssel fény derül a Erki Edit körüli különböző szempontokra, és az olvasók számára mélyebb és árnyaltabb megértést kínál a kérdésről.

Erki Edit
SzületettErki Edit
1933. január 1.
Pilisvörösvár
Elhunyt2004. augusztus 1. (71 évesen)
Állampolgárságanémet
Nemzetiségemagyar
GyermekeiKorányi Gábor (1960)
Korányi Tamás (1961)
SzüleiErki Dezső
Weisz Erzsébet
Foglalkozásaújságíró, tanár, rádiós
IskoláiELTE BTK (1951-1955)
A Wikimédia Commons tartalmaz Erki Edit témájú médiaállományokat.

Erki Edit (Pilisvörösvár, 1933. január 1. – 2004. augusztus 1.[1]) magyar újságíró, szerkesztő, rádiós, tanár.

Élete

Erki Dezső és a nagyváradi származású, solymári születésű Weisz Erzsébet gyermekeként született.

Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem–levéltár szakán végezte 1951-1955 között.

1955–1957 között Vértesbogláron, 1957–1961 között pedig Budapesten dolgozott tanárként. 1961–1965 között az Élet és Irodalom munkatársa, 1965–1969, valamint 1974–1976 között rovatvezető volt. 1969–1974 között az Új Írás munkatársa. 1972–1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum helyettes főigazgatója. 1976–1989 között az Új Tükör, 1989-től pedig a Kapu (folyóirat) rovatvezetője, majd az Officina Nova Könyvkiadó munkatársa volt.

Ügynökmúltja

1957 novemberétől az állambiztonság ügynöke, besúgója volt Hamvas Judit néven. Tartótisztje a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályán Hollós Ervin volt. Jelentései alapján indult meg a Mérei Ferenc és társai elleni – súlyos ítéletekkel befejeződő – per "ellenforradalmi szervezkedés" miatt. Besúgói szerepét az ügynöklista a "túlbuzgó, rosszindulatú" jelzőkkel minősíti.[2][3][4][5]

Magánélete

Elvált. Két fia született; Korányi Gábor (1960) és Korányi Tamás (1961).

Művei

Emléktáblája egykori lakhelyén, a Horváth Mihály tér 12. sz. ház falán

Szerkesztései

  • Látogatóban (1965)
  • Nemzedékről nemzedékre (1966)
  • Képek között (1967)
  • Friss szemmel (1968)

Válogatásai

  • 1919 május (1979)
  • Lesz-e bárka? (1985)
  • Szülőföldem, Magyarország (1986)
  • Órák, napok, évek (1987)
  • Bálint György (író), a publicista (1987)
  • Visszatérés a falvédőre (1988)
  • Beszélő házak (1990)
  • Magyar idézetek könyve (1991)
  • Kávéház-sirató. Törzshelyek, írók, műhelyek; vál., összekötő szöveg Erki Edit; Officina Nova, Bp., 1995
  • "...áll Buda még!". A magyar irodalom várbeli századai; összeáll., szerk. Erki Edit; Jövendő, Bp., 1997
  • Pest-Budától Budapestig. Képek egy város életéből; Officina '96, Bp., 1998
  • Szerelmes levelek. Irodalmi levéltitkok; vál., összekötő szöveg Erki Edit; Officina '96, Bp., 1998

Jegyzetek

  1. ↑ Elhunyt Erki Edit. Litera.hu, 2004. augusztus 3. . (Hozzáférés: 2012. július 23.)
  2. ↑ Origo.hu. . (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  3. ↑ Szoborlap.hu[halott link]
  4. ↑
  5. ↑

Források

További információk