Ebioniták evangéliuma

Mai cikkünkben a Ebioniták evangéliuma lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma manapság rendkívül fontos, hiszen mindennapi életünk különböző területein transzcendentális jelentőséggel bír. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a témát alkotó különböző aspektusokat, valamint annak társadalmunkra gyakorolt ​​​​hatásait és következményeit. A Ebioniták evangéliuma olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a tudományos és tudományos területen, és tanulmányozása továbbra is vitákat és vitákat generál. Kétségtelen, hogy ez egy olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket, ezért reméljük, hogy ez a cikk nagy segítségünkre lesz a Ebioniták evangéliuma fontosságának további megértésében.

Ebioniták evangéliuma
Szerzőnem ismert
Megírásának időpontja2. század közepe
Nyelvgörög
TémakörJézus tettei
Műfajevangélium
Kiadás
Magyar kiadásAz ebioniták szerinti evangélium töredékei (ford. Vanyó László) IN: Apokrifek (szerk. Vanyó László), Bp., Szent István Társulat, 1980, ISBN 963-360-110-x, 293–295. o.

Ebioniták evangéliuma a 2. század közepe táján keletkezett görög nyelvű apokrif irat.

Csak néhány töredékes idézet ismeretes belőle az ókeresztény írók műveiből.[1] A 7 töredék Keresztelő Jánosról, az apostolok kiválasztásáról és Jézus kereszteléséről beszél. A részletek Máté evangéliuma (Mt 12:46–50) átdolgozásainak tűnnek. A töredékek beszámolnak az evangéliumokból ugyancsak ismert utolsó vacsoráról.[2] A töredékekből arra is lehet következtetni, hogy a művet az úgynevezett zsidókeresztények használhatták, akik szembefordultak az ún. pogánykeresztényekkel. Ezért az ebioniták evangéliuma úgy mutatja be Jézust, mint erényes embert, nagy prófétát, nem pedig mint Isten fiát. Az irat ugyanakkor ellenséges érzületet tanúsít a zsidó áldozatokkal szemben.[1]

A töredékek görög nyelvűek, és hasonlítanak némely részletben az Héberek evangéliuma, illetve az Egyiptomiak evangéliuma című más apokrif iratokra. Hogy az eredeti szöveg héber nyelvű volt-e, viták tárgyát képezi. Az viszont tény: a 4. századi Szalamiszi Szent Epiphaniosz beszámol róla, hogy az ebioniták a Máté szerinti evangéliumot használják, bár Kerinthosz és Merinthosz követői.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Gecse, i. m., 53. o.
  2. ↑ a b Benyik, i. m., I. kötet, 112. oldal

Magyar nyelvű fordítás

A töredékek két magyar nyelvű is fordítással rendelkeznek::

  • Az ebioniták szerinti evangélium töredékei (ford. Vanyó László) IN: Apokrifek (szerk. Vanyó László), Bp., Szent István Társulat, 1980, ISBN 963-360-110-x, 293–295. o.
  • Az ebioniták szerinti evangélium (ford. Rugási Gyula) IN: Hubai Péter (szerk.): Jézus rejtett szavai, Holnap Kiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-345-025-X, 99–103. o.

Források

  • szerk.: Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 3., részlegesen átdolgozott, bővített kiadás, Kossuth Könyvkiadó (1984). ISBN 963 09 2446 3 
  • Benyik György. Az újszövetségi szentírás I–II. Szeged: JATE Press (1995)