Mária evangéliuma
Ebben a cikkben elmélyülünk a Mária evangéliuma izgalmas világában. A történelem során a Mária evangéliuma nagy érdeklődést váltott ki az emberiség iránt, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területen való relevanciája, akár egyszerűen a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt. A kezdetektől napjainkig a Mária evangéliuma alapvető szerepet játszott az emberek életében, és a szakértők és a hobbibarátok számára egyaránt lenyűgöző tanulmányi témává vált. Ezzel az írással azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg a Mária evangéliuma különböző oldalait, elemezzük jelentőségét és hatását a különböző területeken.
A Mária evangéliuma (kopt nyelven: Peuangelion kata Marihamm) A Mária evangéliuma eredetileg valószínűleg görög nyelven írt, de legteljesebb formájában kopt nyelven fennmaradt az apokrif evangéliumok körébe tartozó ókori irodalmi mű. A kopt változatot egy Karl Reinhardt által Kairóban megvásárolt 5. századból származó papirusz kódexben (Papyrus Berolinensis 8502) 1896-ban fedezték fel.
Mária evangéliumának két másik görög nyelvű töredékes változata is ismert. Ezt a két görög töredéket 1938-ban, illetve 1983-ban publikálták. A legteljesebb és legrégebbi kopt változatot 1955-ben. A kopt változatból hiányoznak az 1 és 6, illetve a 11 és 14 közötti oldalak A evangélium első része a feltámadott Jézus és tanítványai között az anyag (a test) halál utáni sorsáról, s a bűn mibenlétéről értekező párbeszédet írja le. A második rész Mária Magdaléna látomásáról szól. A két rész egymástól független történetet tartalmaz és csupán Mária Magdaléna személye kapcsolja egybe azokat, aki az első rész végén jelenik meg. A szöveg a lélekkel (pszükhé) és szellemmel (pneuma) szemben a tudatot emeli ki.
Források
- Mária evangéliuma, angol fordítás
- Mária evangéliuma. német fordítás
- Mária evangéliuma. orosz fordítás
További irodalom
- Világirodalmi lexikon VIII. (Mari–My). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1982. 8. o. ISBN 963-05-3109-7
- Nat Geo: Ki volt Mária Magdolna?
