Dányi Pál

Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Dányi Pál-et, feltárva annak hatását különböző kontextusokban, valamint a mai relevanciáját. A Dányi Pál olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, és számos területen váltott ki vitát. Az elmúlt néhány évtizedben a Dányi Pál jelentős jelentőségre tett szert, mind a gazdaságra, mind a populáris kultúrára hatással volt. Ezen az elemzésen keresztül igyekszünk mélyen megérteni a Dányi Pál különböző oldalait, megvizsgálva a következményeit és a modern társadalomban betöltött szerepét.

Dányi Pál
SzületettDányi Pál
1940. november 10.
Szeghalom
Elhunyt1991. augusztus 17. (50 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSóvári Gizella
Foglalkozásapolitikus
közgazdász
Tisztségepárttitkár (1987. július 1. – 1989. október)
IskoláiMarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (–1963)
Dányi Pál
Kattints az alábbi külső linkek egyikére!
Nem található szabad kép.(?)
külső linkjogvédett
Dányi Pál. Nemzeti névtér.

Dányi Pál (Szeghalom, 1940. november 10. – Budapest, 1991. augusztus 17.) közgazdász, politikus, az MSZMP Baranya megyei első titkára, az Állami Számvevőszék tanácsosa.

Életpályája

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1963-ban közgazdász oklevelet szerzett. Eleinte a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatósága előadója, majd 1968-tól a Pécsi Városi Tanács osztályvezetője volt. 1966-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1969-ben lett az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa, majd 1976-tól a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese. 1980-ban kinevezték az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai titkárának. 1987. július 1-jétől az MSZMP Baranya megyei első titkára volt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságába 1988-ban került be. Tagja volt a Baranya Megyei Tanácsnak is. 1982-1989 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán a tervező-elemző posztgraduális képzésben gazdaságpolitika c. tantárgy előadója. A Rendszerváltás után azÁllami Számvevőszék munkatársa volt. Felesége Sóvári Gizella (Budapest, 1944. augusztus 14.) szerkesztő, újságíró volt.[1]

Sírja – Új köztemető (Kozma u. 8-10): 17-es parcella I. szakasz 1. sor 84-es sírhelyen van.

Legfontosabb publikációi

  • A műszaki képzés és kutatás szerepe Baranya megye fejlődésében. In.: Acta Academiae Polytechnicae "Pollack Mihály" Pécs, 1973
  • Gazdaságfejlesztési irányok és térbeni összefüggések. Városépítés. 1981. 5. sz.[2]
  • Megyei politikánk céljai a gazdasági tevékenység szervezeti kereteinek és szervezettségének tükrében. Időszerű szervezési kérdések : Pécs, 1982. III. 25-26. / Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete. . Pécs: SZVT Baranya megyei Szervezete, 1982
  • Árulkodó sorok a településfejlesztés eszközrendszerének továbbfejlesztésére irányuló műhelymunkáról. Városépítés. 1983. 4. sz.[3]
  • Az építésigazgatás társadalmi presztízse. Városépítés. 1983. 6. sz.[4]
  • Baranya gazdasága. Figyelő. 1983. jan. 27. 21.
  • Egy település helyét és szerepét meghatározó sajátos tényezők jelentősége. A vonzáskörzetek gazdasági és közigazgatási kérdései. Nemzetközi tudományos konferencia. Pécs, 1983. november 1-3. Pécs: MTA DTI, 1985. Megjelent még: A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetek 32. számú Közlönyében. Pécs, 1985
  • A vonzáskörzetek gazdasági és közigazgatási kérdései. Nemzetközi tudományos konferencia: Pécs, 1983. november 1-3. Pécs: MTA DTI, 1985
  • Az építésigazgatás társadalmi presztízse. Városépítés. 1983. 6. sz.[5]
  • Ár és politika. In.: Árkonferencia. 4. 1984. Pécs. SZVT Baranya megyei Szervezete. 1985

Videófelvétel

Jegyzetek

  1. ↑ Televíziós Művészek Társasága. www.tvmt.hu. (Hozzáférés: 2023. szeptember 27.)
  2. ↑ Városépítés, 1981 (17. évfolyam, 1-6. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 17.)
  3. ↑ Városépítés, 1983 (19. évfolyam, 1-6. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 17.)
  4. ↑ Városépítés, 1983 (19. évfolyam, 1-6. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 17.)
  5. ↑ Városépítés, 1983 (19. évfolyam, 1-6. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 17.)

Források